Hunya Sándor szerk.: Adatok a Tanácsköztársaság gyulai történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 2. Gyula, 1959)

lizmus legádázabb ellenségei voltak, öntudatos proletárnak vallotta magát ics minden tudásával, erejével azért harcolt, hogy a proletárdiktatúra megszilárduljon. Ezért — mint ahogy mondotta — kész életét is feláldozni. A tanácsköztársaság Gyulán 1919 április 24-ig tartott. Április 25-én az esti órákban jelentek meg a román királyi csapatok városunkban. Dacára, hogy a román királyi csapatok Gyulára azzal a jelszóval vonultak be, ,hogy a kommunistáktól megtisztítják Magyarországot, Dundler nem menekült el. Nyugodt öntudattal várta sorsának beteljesülését. A roméin parancsnok összefogatta a forradalom helyi vezelóil. Az elfogottak között volt Dundler Károly is. Április 27-én délután Dundler Károlyt, Grűnfeld Jakabot, Belcznai Sándort, Oláh Tódort rövid .kihallgatás után a Veszcly-hídnál kivégezték. A helyszínen elföldelt Dundlert családtagjai titokban visszahozták a városba és a Szent-IIáromság temetőben temették el. Perci András életrajza Gyulán 1874. augusztus 20-án született. Szülei zsellérek voltak. Hét testvére volt. Az elemi iskola elvégzése után kőműves szakmát tanult. Először Glatz, azután N. Szabados építőmesternél volt segéd. Szakszervezeti tag volt, s ott jelentős munkát fejtett ki. A szakszervezeti munka során kötött egy életre szóló barátságot Dundler Károllyal. Az 1900-as évek elején, mikor a kórház sebészeti pavilonjának építésén dolgoztak, az építőmunkások bérsztrájkjának megszervezésében vezető szerepel játszott. Társával, Csomós Istvánnal együtt a sztrájk leverése után elbocsátották állásából a sztrájk megszervezése és forradalmi hangulat keltése miatt. Ezután hosszú évekig nem kapott munkát a megyében; megbélyegezték és üldözték. Erdélyben volt kénytelen dolgozni. 1914-ben behívták katonának és egészen a háború befejezéséig a keleti fronton volt. 1918-ban, az őszirózsás forradalom kitörésekor ezrede, a nagyváradi 4-es honvéd gyalogezred, felbomlott. Az ezred felbomlását nagyban elősegítették az orosz torradalom eszméi, amikkel a fronton megismerkedtek. Perei András is ezektől az eszméktől lelkesen tért haza Gyulára, és itt azonnal felvette a kapcsolatot a régi barátjával Dundler Károllyal. A Somogyi Imre által megalakított Katonatanács tagja lett, és így ^részt vett a város ügyeinek intézésében. A tanácsköztársaság ideje alatt a háromtagú városi direktórium tagjává választolták. Elvtársai, főle'g barátja Dundler Károly segítségével szervezte a nemzetőrséget. A szervezett munkásság soraiból erős, ütőképes, a néphez hű karhatalmat létesített. A munkáshatalom megszilárdulása után, a tanácsköztársaság rövid ideje alatt is rengeteget dolgozott új munkakörében, és mindvégig kitartott helyén. A román intervenció idején a vörös hadsereg helyi alakulataihoz öccsei is csatlakoztak.