Hunya Sándor szerk.: Adatok a Tanácsköztársaság gyulai történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 2. Gyula, 1959)
Csak röviden hívlak fel benneteket annak megfontolására, hogy a tanácsköztársaság, a proletárhatalom ellenálhatatlan ereje éppen abban áll, hogy mindnyájunkban egy szív dobog, egy lélek lelkesít, egy akarat egyformát akar, és ehhez képest egyformán cselekszik. Cselekedjetek tehát és cselekvésre buzdítsatok mindnyájan mindenkit. Egy úton, a tanácsköztársaság, a proletárhatalom által kijelölt, egyenes úton haladjatok, mely az ország megmentésére vezet, s nemcsak gyermekeink, hanem késő unokáink háláját is biztosítja nekünk. Bilincseket törünk, melyek emberi mivoltunk méltóságától akartak megfosztani, bilincseket törünk, melyek rabságra szánták nemzetünket. Fel tehát a szabadító nagy munkára minden erővel, minden tehetséggel, mint törhetetlen és tántoríthatatlan hívei a tanácsköztársaságnak. Remélem, hogy minden tanító mind az iskolában, mind azon kívül, szívvel-lélekkel támogatja a munkáshatalmat és semmi ellenforradalmi tendenciát nem tűr. 30 Március 25-én pedig átiratot küldtek a felekezetek vezetőihez, melyben tudtuk ra adják, hogy a tanácsköztársaság mindenki számára biztosítja a szabad vallásgyakorlatot, azonban nem tűri, hogy a papoki a szószéket a tanácsköztársaság elleni izgatásra használják fel.31 Az iskolák államosításáról szóló rendelet április 1-én jelent meg. A gyulai pedagógusok többségében rokonszenvet váltott ki a munkástanács felhívása és örömmel üdvözöllek az iskolák államosítását, valamint a hitoktatás ^ötelező jellegének megszüntetését. Ennek a többségnek óhaját fejezi ki a Vörös Zászló április 3.-i száma is, mely a következőket írja: »Az iskolából ki fognak zárni egy csomó ócska eszmét, amit felváltanak a mai korhoz illő erkölcsi neveléssel. A papok a vallást nein fogják kihasználni politikai és egyéni érvényesülési célokra. Az iskolák államosítása csak egyszerűvé és nagyszerűvé avatja a nevelés kérdését és tisztességes megélhetéshez, kellő elhelyezkedéshez juttatja a nemzet napszámosait. Embert csinál a tanítókból, nem ^>edig püspökök előtt hajlongó figurát. Uj szellemet visz a falak közé, új életet, uj felfogást a gyermekek ^clkületebe«. Nagy lelkesedéssel fogadták városunk dolgozói az állam és egyház szétválasztásáról érkezett híreket is. Ezt a korabeli visszaemlékezések is bizonyítják. Idevonatkozóan a Vörös Zászló a következőket írja április ö.-i számában: »A katolikus egyház hatalmát a mérhetetlen vagyon adta meg. Azonban a sokezer holdas latinfundiumokat ezentúl a nyomorult életet élt zsellérség és béres cselédség nem éhbérért fogja művelni. Az államtól eredő vagyon uzsorásai nem fognak klerikális célokra költeni milliókat, hanem azt az óriási igazságtalanságot, hogy végeredményben közvagyon osztályos vallási gyűlölet szítására használtassék, egy csapásra megszünteti szovjet kormányunk az állam és egyház szétválasztásával. Az állam és egyház szétválasztására szükség van egy igazságos államban, mert csak úgy érhető el a teljes vallásszabadság. Addig, amíg a hatalmi viszonyok ily óriási aránytalanságot mutattak az egyes felekezetek között, hiába hoztak lör30 Vörös Zászló. 1919. márc. 30. 31 Gyulai Állami Levéltár.