Hunya Sándor szerk.: Adatok a Tanácsköztársaság gyulai történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 2. Gyula, 1959)
vényeket a vallásszabadságról, a felekezetek egyenjogúsításáról, az csak irott malaszt maradt. Most. hogy az állam szigorúan elkülönül az egyháztól, uralkodó felekezet nincs, a vallás mindenkinek magánügye lesz, amelyhez az államnak, sem alá, sem fölé rendelt szerepe nem lesz. A vallás most felemelkedik arra a piedesztálra, amely őt megilleti. A vallás állami erővel való oktatásának megszüntetésével megszűnik az, hogy vallás ürügye alatt egy kapitalista osztályállam hamis ideológiával fertőzzék meg a tanulók zsenge lelkét*. A paraszti jövendő felé Városunk, Munkás Tanácsa lépéseket tett a parasztság sok évszázados elnyomásának és kizsákmányolásának megszüntetésére is. A Forradalmi Kormányzótanács \.\XVIII. sz. rendelete alapján kimondotta, hogy a 100 holdon felüli birtokok a dolgozók társadalmáé. Aki nem dolgozik, annak tulajdonában föld nem maradhat. A kis- és törpebirtokok megmaradnak az eddigi magántulajdonban. A köztulajdonba átveti földbirtokok szövetkezeti kezelésére a földet művelő mezőglldasági proletárságnak adatnak át. Ilyen termelőszövetkezetnek tagja lehet minden 16 éven- felüli férfi és nő, aki a termelésben megfelelő számú munkanappal részi \isz. A jövedelemben mindenki a végzet! munka arányában részesedik."'- A munkástanács különös gondot fordított a termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsítésére. A Vörös Zászlóban és a Békésmegyei Népszavában többször felhívással fordult a megye' dolgozó parasztságához. A Békésmegyci Népszava április II.-i száma a következő felhívással jelent meg: »Munkalkodo földműves testvérek! Elvtársak! alakítsunk termelőszövetkezetet!« A korabeli visszaemlékezések azt bizonyítják, hogy, a felhívás nagy visszhangot váltott ki a megye dolgozó parasztsága, földnélküli agrái proletárjai között. Bizonyos, hogyha a román bojár (Csapatok nem szállják meg Békés megyét április végén, a termelőszövetkezeti mozgalom itt is ugyanúgy jó talajra talál, mint Somogyban vagy az ország* más részében.33 A szegényparasztság és a cselédség helyzetében lényeges változást hozott a Munkás Tanács. Gazdasági cselédek készpénzfizetését, valamint természetbeni járandóságát felemelték, továbbá a mezőgazdasági munkásokra is kiterjesztették a betegségi és balesetbiztosítást. A Munkás Tanács ezenkívül még sok egyéb intézkedést akart végrehajtani a parasztság érdekében. Erre enged következtetni az is, hogy április lü-én megalakult a Birtokrendező Bizottság Vidó György, Mihalek István és B. Kovác András tagokkal.34 A Munkás Tanács rendeletet adott ki a nélkülözhető és üres lakások összeírására. Ennek az volt a célja, hogy a rossz lakásviszonyok között élő nincsteleneket megfelelő lakáshoz juttassa. A lakásügyek intézésével Béli Lászlót bízta meg.3 r> 32 Vörös Zászló. 1919. ápr. 9. 33 Békés megyei Népújság. 1959. febr. 15. 34 Gyulai Állami Levéltár 35 Gyulai Állami Levéltár.
