Banner János: Régi kutatók – új feladatok. A gyulai múzeum kilencven éve (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 1. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
A csak nemrégiben készített pecsét tehát jogosan tünteti fel 1868-at az alapítás évének. Sőt tovább is mernék menni és bátran merném állítani, hogy Békés megyében a Mogyoróssy adományozta 200 kötettel alapította meg a második közkönyvtárat^ — iskolai könyvtár formájában. Az első — tudtommal — a szarvasi ev. gimnáziumé volt, amelyet nem magától elvont krajcárokon vagy másoknál feleslegesnek vélve, szedegetett össze egy uradalmi gazdatiszt, hanem alapját a báró Wenckheim család nagyobb könyv adománnyal vetette meg, 1820-ban lu . Hogy nem ezek voltak az első könyvtárak a megyében, az nem kétséges. A reformáció idejében sejteni lehet, hogy a ferencrendiek 1542-ben idehelyezni határozott^ főiskolájának éppenúgy lehetett saját célját szolgáló könyvtára, mint ahogy azoknak a rektori iskoláknak is. amelyeket Szegedi Kiss István 1545 után Gyulán, majd 1552-ben Békésen vezetett 12 . Ezek azonban a török hódoltság kezdetén éppenúgy szétszóródtak, mint maga az addigi, s a visszatelepülés után újra röghözkötött jobbágyság. g 00 esztendő az ember életében már matuzsálemi kort jelent, de az intézmények tört éneiében is jelentős idő. Fokozottabb mértékben áll ez a magyar múzeumok történetére, amelyek nem tekintenek vissza évszázados múltra. Erdélyben tudunk egy múzeummá soha se fejlődött katolikus gimnáziumi gyűjteményről, amely Kézdivásárhelyen 1696-ban alakult 1 ^ és egy másikról, amely a nagyenyedi ref. kollégium múzeumi gyűjteményével 1793-ban keletkezett 1 ^, tehát kilenc évvel a Magyar Nemzeti Múzeum alapítása előtt; de csak a leltára maradt meg a város 1849. évi felégetésc után. Az Erdélyi Nemzeti Múzeum éppen most százéve alakult, néhány adatunk szerint a szarvasi ev. gimnázium gyűjteményével cgyidőbenlő. A jövő év májusában fennállásának 100. évfordulóját jubiláló győri bencés gimnáziumi régiség gyűjtemény — most Xantus János Múzeum — Horner Flóris személyes alkotása 16 . A gyulai 17 és nyíregyházi 18 múzeumok alapítása Iíómcr. akkor már két esztendeje közkézen forgó Műrégészeti Kalauz 1 ^ c., kora színvonalán álló, Európában is legelső összefoglaló munkájának volt elvitathatatlan eredménye. ». Téves az a megállapítás, hogy ez a könyvtár volt az ország első könyvtára. L. Gyula város monográfiája. Gyulai füzetek 2 (1958) 60. 10 . Magyar Minerva, V. (1915) 565. 11 Seherer, im. I. 174. 12 . Durkó Anlal, Békés nagyközség története. Békés, 1939. 140. 13. Magyar Minerva Y (1915) 310. 11. Szilády Zoltán, Áz első magyar múzeum. — Lukinics Imre. Nagyenyedi Album. Budapest, 1926. 214. lő. L. 37. j. 1-6. Banner János, Römer emlékezete. — Régészeti Dolgozatok — Dissertaliones Arthaeologicae. Budapest. 1 (1958) 7. 17 . Magyar Minerva V. (1915) 245. — Tévesen 1865. 18 . Uo. 455. 19. Banner, im. 8—12.
