Banner János: Régi kutatók – új feladatok. A gyulai múzeum kilencven éve (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 1. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
Es ott valóban a helyükön is vannak, mutatva a régészet és történelem immár nem tagadott kapcsolatát. Ennek a szép eredménnyel folyó kutatásnak a háború kezdete., a mintaszerű múzeumnak a háború vége vetett véget. Hogy a pusztulás láttán mit érezhetett a nagy munkát végző — a jövő feladatait tisztán látó — múzeumigazgató, csak sejteni tudom, mert az övéhez hasonló érzések bennem is éltek, amikor a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége megbízásából 1946-ban hivatalosan meg kellett volna látogatnom a múzeumot, de abban néhány üres szekrényen kívül semmit se találtam, és senkit sem találtam, al«;i a még megmaradt tárgyakról felvilágosítást adott volna. A másfél évtizednél alig hosszabb korszak ezzel véget ért, de nyoma, a (múzeum történetében el nem enyészhetik, mev'fi a megindított és részben elvégzett munka terveket jelent a jövőre is. Lükő Gábor írja: »A háború véglegesen lezárta a múzeum hosszú és küzdelmekkel teljes múltját. A gyűjtemények nagy része elpusztult, a helyiségek is hasznavehetetlenné valtak« H'*. Igaz, hogy a gyűjtemények elpusztullak — jó részük sajnos pótolhatatlanul — a helyiségek hasznavehetetlenné váltak, de a múzeum múltja — véleményem szerint — nincs lezárva. A küzdelmekkel teljes évtizedek alapvetése aélkül, sohase lett volna múzeum és így a múlt visszajár, nem csak kísérteni, hanem — az utolsó korszakban végzett munka alapján — egyik-másik kérdésben utat is mulatni. Minden múzeum a múltból táplálkozik. Annak a földnek a múltjából, amelyen áll és annak a népnek a múltjából, amelyiknek történetével kell foglalkoznia, ha valóban korunk szellemének megfelelő munkát akar végezni. Hogy tagadhatná meg tehát a saját múltját, amely jobban vagy rosszabbul, de mindig törekedett ezek megismerésére. De erre nem is gondol — nem is gondolhat — senki. Mutatja ezt a 'múzeumi hét első napján leleplezett Mogyoróssy emlékmű. A harmadik korszak elgondolásai kiterebélyesedtek az új Akadémia Régészeti Bizottságának tervében és ha évenként változott is a munkaprogram, a középkori kutatások, éppen nagy fontosságuk miatt soha ki nem maradtak belőle. Es — amint tudom — nem maradnak ki a jövőben sem. De nem maradtak ki a negyedik kort: a népi demokrácia korát élő gyulai múzeum programjából sem. Ma is végez középkori kutatásokat, ha pillanatnyilag nem is az elpusztult falvakat, hanem a legjobban megmaradt alföldi várat kutatja helybeli, megyebeli és fővárosi szakemberek közös munkájával, soha nem álmodott anyagi támogatással, eddig is szép, sok újat hozó eredményekkel. Ez a vártörténeti kutatás szerintem csak egyik lépése lehet a további középkori kutatásoknak és ennek befejezése után vissza kell térni a középkori falvak kutatásához .nem csak településtörténeti, hanem középkori néprajzi vonatkozásaiban is. Az ilyen ásatásoknak egyrészt a falvak településének, házainak kutatására kell irányulniuk', de nem hanyagolhatók el a t)cmetők sem, amelyek a falvakkal együtt ott feküsznek a már ismert feltárt, vagy még feltáratlan templomalapok közvetlen közelében. 110 . Magyar Múzeumok. 1945—1955. 100
