Banner János: Régi kutatók – új feladatok. A gyulai múzeum kilencven éve (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 1. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
Temetőkutatás még alig folyt a megyeben. de nem egynek a helyét pontosan ismerik. Falukutatás a nemrégiben idecsatolt Kardoskúton annál szebb eredménnyel, mintaszerű módszerességgel történt. Nem kétséges, hogy ilyen települések a gyulai és sarkadi járás területéből álló múzeumi (gyűjtő területen szép számmal vannak s felkutatásuk, feltárásuk hosszú időre kitöltheti a múzeum munkatervét. De csak akkor nyúljunk hozzá, ha a munkát minden követelménynek megfelelően tudjuk elvégezni. A múzeumnak a mondott területnek régészeti anyagát is gyűjtenie kell; természetesen nem hanyagolható el a régészet többi .ága sem, ha a megfelelő szakember rendelkezésre fog állani. A várostörténeti anyaggyűjtés természeténél fogva helyi jellegű, de ezt is el tudnám képzelni szélesebb alapokon és semmiképpen sem látnám helyesnek, ha a nagymultú nagyobb községek történeti anyagát, amennyiben ez még egyáltalán lehetséges, nem gyűjtene a múzeum. Szorosan összefügg ezzel a néprajzi gyűjtés, amely természeténél fogva nem lehet más, mint az itt élő különféle nyelvű mépek — részben történeti — anyagának felgyüjtése. Meg vagyok arról győződve, hogy a magyar és román népdalok gyűjtése során Lükő Gábor már is bizonyára talált olyan adatokat, amelyek Bartók erdélyi gyűjtésének kölcsönhatásait juttatták eszébe s bizonyára gondolt arra is, hogy ami a szellemiekben kimutatható, az a tárgyi anyagon is tükröződik és mutatja, hogy az évszázadok során ugyanazon a nehéz kenyéren élő népnek mennyi közös emléke van a múltból, amely ha a nyelve elválasztja is, életkörülményeiben hasonlóvá teszi. Ennek a kölcsönhatásnak a vizsgálatára Gyulánál alkalmasabb hely nincs az országban. Ha a szomszédos Békéscsabát is figyelcmbevesszüki a magyar, román, német és szlovák lakosság anyagi és szellemi műveltsége önmagát kínálja fel errö a kutatásra, aminek elvégzésében nincs okom kételkedni. Néhány mondat az csak, amit a legújabb korszak munkájáról, további fejlődési lehetőségéről szóltam. Nem azoknak szántam a mondanivalóimat, akik úgy is tudják a maguk dolgát, hiszen kitűnő szakemberei tudományuknak. De talán nekik is adtam egy-két gondolatot. Inkább azoknak mondtam mindezt, akik — ha még egyáltalán vannak ilyenek — felesgesnek látják azt az áldozatos és kétségtelenül költségekkel is járó munkát, amelyet ők végeznek. Minden múzeum a tudomány műhelye, hogy kutatásainak leszűrt eredményeivel a népművelés szolgálatába álljon. Kapui tárva V annak mindenki előtt, aki művelődni akar és ezért mind, a múzeum, mind dolgozói megérdemlik a legmesszebbmenő erkölcsi, de ezen túlmenően is az anyagi tágogatást. A hosszan megrajzolt küzdelmes mult legyen bizonyság afelől, hogy csupán erkölcsi lámogatással soha, egyetlen egy múzeum sem tudott megoldani egyetlen problémát sem, és nem fog tudni a jövőben sem; legkevésbbé olyan feladatokat, amelyek a rendelkezések szerint is igen nagy terület feldolgozását várják a gyulai múzeumtól 111 0 ; "^X
