Banner János: Régi kutatók – új feladatok. A gyulai múzeum kilencven éve (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 1. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
«sak a levéltárban es a jól-rosszul megmaradt irattárban kutatott — mondhatnám — ásatott. Hogy a soknak látszó anyagból mi volt a megye területén előkerült lelet, azt akkor láthattam, amikor egyik készülő munkámhoz anyagot kértem. A gondos jegyzék, amely valóban csak a hiteles leleteket vette fel, nem volt hosszú, de annál megbízhatóbb volt. Mint ahogy megbízható volt a kiállítás mondanivalója, amely az új polgáriiskola épületében kis helyen, keveset, de jót igyekezett bemutatni, teljes sikerrel. Nyíltan meg kell mondanom, hogy abban az időben, a kecskeméti múzeumon kívül a gyulai múzeum volt az ország legmodernebb, legszebb vidéki múzeuma. Jól válogatott és szépen felállított régészeti anyaga, várostörténeti anyag- és képkiállítása, ipartörténeti gyűjteménye, kezdődő néprajzi tára a szakkörök legteljesebb elismerését vívta ki, és nem érdemtelenül. Az ásató tevékenység csak ennek elkészítése után indult meg. Hogy implom a középkor felé fordult, annak volt helyi, sőt megyebeli előzménye is. Mogyoróssy törökzugi tervei 10 !, Zsilinszky gerendási temetőásatása 102 , a tótkomlós! templomhely ásatási terveld, Karácsonyi középkori templomhely vizsgálatai 1 " 1 , Ufcrbach Béla mágori, tordai és gcrlai terepszemléi 10 '* Domonkos szeregyházi csekély gyűjtése, Karké keresése luG , Scherer Ferenccel együtt végzett határjárása 107 , akarvanem akarva mutatták a múzeum tudományos tevékenységének egyik legfontosabb feladatát. Az Implom feladata volt, hogy a helyi gyökereket ^megtisztítva a felesleges fantasztikus sallangoktól, világosan látó elgondolásokkal kezdje meg a kutatást, amely elismert szép eredménnyel járt, de sajnos nagyobbára csak azok ismerhették, akik felkeresték a hat évtized után először tudományos munkahellyé vált gyulai múzeumot, amely valóban csak gyulai akart lenni és az is volt. Sajnos, csak volt. így jöttek elő egymásután a törökzugi ferencrendi monostor még megmaradt romjai a két kripta alapjaival együtt 108 , a szeregyházi, fövényesi, szentbenedeki és györkei, templom alapok, a hozzájuk tartozó temetők egy részével 109 . Tervszerű középkori kutatás volt ez, a megye népe történetének első tervszerű kutatása. Az ásatások eredményeit sajnos csak a hírlapi cikkek és néhány kisebb füzet örökíti meg. de készséggel bocsátotta eredményeit Scherer Ferenc gyulai monográfiájának rendelkezésérc. A kutatások rövidre fogott eredményeit ott mindenki megtalálhatja. 101. .Mogyoróssy, Történeti adatok... 2ö,-27. 102 . Rékésmegyei Közlöny, 1879. 6. sz. Í03. Évk. 9. (187.-)) 174. » 104. Implom, im. 35. 105. Uo. 1-06. Uo. 3G, 37. < 10 7 . Uo. 43. 108. Implom József. A gyulai törökzugi ásatások. Gyula. 1939- 9. Alaprajz Scherer, ím. 51 előtt. 10 9 . Alaprajzokat 1. Uo. 31. 35, 39, 41.
