Banner János: Régi kutatók – új feladatok. A gyulai múzeum kilencven éve (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 1. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
nyel szemben, de mások munkáját,, fogyatékosságuk ellenére is érdem szerint értékeltem és tudtam, hogy az 1913-ban elfoglalt múzeumőri tisztségemben, nem én alapítottam 1873-ban a Lehel-kürt múzeumát. Sokkal fontosabb és könnyebben megoldható kérdései vannak a magyar múzeumoknak, az Attila kérdésnél. Feladatok, amelyek népünk történetéhez állanak egészen közel s amelyeket vidéki múzeumaink a maguk területén és csakis a maguk — most már meghatározott — területén oldhatnak meg, de természetesen csak megfelelő anyagi támogatással. Nem újak ezek a feladatok országszerte, de nem újak itt Gyulán sem. Hogy már itt rátérek az új feladatokra, ezzel is ki akarom emelni, hogy az eddig elmondottakban végeztem is a régi kutatókkal, mert elérkezve a harmadik korszakhoz, belejutottam a tervszerű tudományos munka és a valóban tanító múzeum korába , amely éppen 30 éve Implom József példaszerű munkájával indult meg. A Békésmegyei Híradó hasábjain megjelent névtelen beköszöntője 98 nem a jogos kritika, hanem a legmesszebbmenő elismerés hangján szól az elődökről, akiknek nehéz körülményeit, kitartó küzdelmeit kiemelve, örömmel látja meg azt, ami munkájukban értéket jelentett. Terjedelmes előrelátó terve 99 nemcsak a régiség-, természetrajzi-, művészeti-, iparművészeti- és várostörténeti- tárról beszél, hanem a város minden nyelvű, sőt vallásfelckezetű lakosságának néprajzáról, iparáról, kereskedelméről, nagyjaink emlékeiről s —• ami valóban iegészen új országszerte — iskolaügyéről is. Mindezt természetesen nem lehetett egyszerre megvalósítani. De még ahhoz sem volt könnyű hozzákezdeni, amit valóban maga előtt látott. Múzeumot látogató embernek fogalma sincs arról, mi minden kell ahhoz, hogy egy, a kor igényeinek mindenben megfelelő kiállítás elkészüljön; még olyan múzeumban is, amelynek rendezett raktára, leltározott hiteles anyaga van. 11 át még ott, ahol mindezt meg keüett teremteni. Az a gondos utánjárás, amely a nagyon sokszor számozatlan, még többször feljegyzés nélkül felhalmozódott anyagból kiválasztja az értékeset, egy helyi múzeum szániára valóban szükséges és annak történeti hitelét emelő tárgyakat és kiselejtezi a hatvan év alatt összegyűjtött a várossal, de még a megyével is kapcsolatban nem 'lévő, csere útján gyűlt selejtes anyagot, hosszú idő munkája volt, és kellett hozzá annak a tudata, hogy a munkára, a köz érdekében, a népnevelés céljaira feltétlenül szükség van. Két év munkája kellett ahhoz, hogy ott álljon a kiválogatott anyag, amelyet érdemes az érdeklődőknek bemutatni. Nagy önuralom kellett ahhoz, hogy a múzeum vezetője ne mindjárt az első esztendőben üsse bele először a kutatóásót, a törökzugi szőlő földjébe. De addig, míg a múzeum berendezve nem volt s 1930 november 30-án meg nem nyilt lu 0 98 . A Városi Múzeum. Békésmegyei Hiradó, 1928. IX. i26. 99 . A Városi Múzeum feladata.. Uo. XII. 16, 2t, 23, 25, 1929. I. 22. 100. Uo. 1930. XII. 2. - Békés, 1930. ;XII. 3.
