Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

Zeneműtárába. Kérését teljesítettük, s ennek eredményeként a következő márciusi gyulai koncertje után, a már azonosított alkotásokat bevezethette gyűjteményünk leltárkönyvébe. A szövegben előforduló „E." betűt követő három, vagy négytagú szám (pl.: E. 91.24.1.) az Erkel Ferenc Múzeum Erkelgyűjteményébe (erre utal az „E." rövidítés) tartozó kézirat leltári számát adja meg, míg az Ms. mus jelzet az OSzK-ban őrzött kéziratra utal. A szenzációs felfedezésről 1991. áprilisának utolján, a Gyulai Hírlap hasábjain keresztül tudósítottuk városunk polgárait. Arról sem feledkeztünk meg, hogy beszámoljunk róla a gyűjtemény egykori adományozójának, Óváry Rózának. Örömmel tájékoztattuk, hogy Kassai István mintegy 100 oldalnyi eredeti Erkel-autográf kottát talált a kéziratok között.

193 Bár ekkor még nem tudtuk biztosan, hogy ez az anyag is az ő adományából származik. A gyűjtemény történetének áttanulmányozása során vált egyértelművé, hogy azokról a kottákról van szó, melyeket Rózsika néni az 1970-es Erkel-házi kiállítás megnyitójának napján, október elsején hozott magával Gyulára.

194 Óváry Róza Erkel Ferenc legidősebb fiának, Gyulának volt az unokája.

195 Ez a korántsem egységes kéziratgyűjtemény nagyobb hányadában tehát Újpestről, Erkel Gyulától származik. Bár egyes darabjait már az 1970-es, 1980-as években is leltárba vették, de Kassai István volt az, aki a rendezetlen anyag zömét érintő azonosítást megkezdte.

196 Ugyancsak nagy segítségünkre volt a művész úr az Erkel-házbeli kiállítás 1993-as kibővítése során, amikor új értékeinkkel megismertethettük a nagyközönséget. A szülőház nagytermében nyolc új tárlóban mutattuk be a kéziratok kiemelkedő jelentőségű darabjait. Természetesen ez a válogatás csak a jéghegy csúcsát jelenti, épp ezért volt szükség avatott kezekre a rendezésnél.

197 A kottáknak a kiállításba történő kiemelése az addig egységes anyag megbontását eredményezte. Eredetileg úgy terveztük, hogy az azonosításuk, az egymáshoz való viszonyuk meghatározása után következhet a teljes anyag mikrofilmre vétele. Az akkori technikai feltételek alapján leginkább ez szolgálta volna a kutathatóvá tételt, ezáltal védhettük volna meg a papíranyagot a lapozgatással járó további károsodástól. A munka azonban egy idő után elakadt. Ennek nem az volt a fő oka, hogy az újonnan kinevezett múzeumigazgató, dr. Havassy Péter nem járult hozzá a kiállításban szereplő kéziratok másolatokra történő kicseréléséhez, hogy az eredetieket Budapestre visszaszállítva, ott újra egységben kezelhessék a gyűjteményt. Bár Kassai István több tanulmányban

198 tette közzé új megállapításait, őt zongoraművészként 49