Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)
elsősorban Erkel hangszeres művei foglalkoztatták. Kézirataink nagyobbik része viszont az operákhoz kötődik. Ezek feldolgozása sokáig elmaradt, mígnem 1997-ben Szilavári Károly vállalkozott az áttanulmányozásukra. 199 Munkája eredményét 2001-ben jelentette meg. 200 Ezt követően nem volt akadálya a kéziratok feldolgozásának, ám a technikai fejlődés időközben meghaladta a mikrofilmezés szintjét. Az Erkel Ferenc operáinak összkiadása projekt 2004-ben indult el egy NKFP pályázat keretében, az MTA Zenetudományi Intézete, az OSzK Zeneműtára és a Rózsavölgyi Zeneműkiadó közös vállalkozásaként. 201 Ennek munkálatai során Sziklavári Károly és Gurmai Éva zenetörténészek 2004. nyarán digitális fényképezőgéppel a helyszínen rögzítették a kéziratos gyulai Erkel-hagyaték vitrinanyagát, valamint a raktárainkban maradt kottákat. A számítógépes utómunkálatokat követően az OSzK Zeneműtárában az ott letétként őrzött gyulai Erkel- hagyaték anyagával együtt digitalizálják és DVD-re veszik majd az egész gyűjteményt. Sziklavári Károly addig is egy, a kutatók által könnyen használható adatbázist készített belőle Erkel adatbázis címen, mely CD-n tanulmányozható. De mit is érnek igazán ezek a kéziratok? Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni, hogy milyen új meglátásokra ragadtatták a velük foglalkozó kutatókat, mit köszönhet a 19. századi magyar zenetörténet, az Erkel-kutatás a nemrég előkerült kottáknak, s miben változott meg Erkelről alkotott képünk a gyűjtemény napvilágra kerülése következtében. Zongoraművek Legány professzor úr meglátása szerint Erkel már első zeneszerzési eszmélésétől kezdve a közösség hangját kereste, úgy a régibb hangszeres tánczenénk fordulataiban: A magyar változatok-Ъап és A magyar ábrándok-Ъгп, mint a Duo brillant-ban 202 , a Rákóczi-nótában 203 , vagy a toborzó tematikában. 204 Szinte mindegyik említett témához hozzá tudnak tenni valamit, ha csak árnyalatnyi finomítás erejéig is, a gyulai kéziratok. Major Ervin még úgy vélte, hogy John Paget a Rákóczi nótának azt a variánsát, amelyet az 1839-ben megjelent Hungary and Transsylvania II. kötetének a 23-26. lapján közölt, Erkeltől kaphatta. Kassai szerint ez a szörnyűség nem származhat Erkeltől. Ilyet csak műkedvelő írhatott. 205 A gyűjteményünkben E. 75.7.1. leltári számon szereplő verbunkos dallam kottáját korábbi feltételezés 50
