Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

képviseli, közvetlenül mestere, Mosonyi Mihály halála után, 1870 őszén elkészülhetett. A nyomdába adott verzió előtti állapotot a 2. variáció mutatja. A 3. jelzetű kottalap tetején német nyelvű tanúsítvány van arról, hogy Liszt ebből a kéziratból végigjátszotta a darabot, sőt az első hangra ő tett javaslatot 1870. november 18-án. (19. fotó) Az E. 91.39.1. jelzeten annak nyomát láthatjuk, hogy Erkel Gyula megpróbálkozott műve zenekari hangszerelésével is.

312 Ugyancsak Gyulától származik az E. 76.8.1. leltári számon szereplő Dínomdánom, ami egy Petőfi-versre szerzett kórusmű az 1870-es évekből. A lap túloldalán egy másik négyszólamú férfikari műve autográf vázlata is helyet kapott.

313 Ő a szerzője az E. 91.22.1. jelzetű műnek, mely Mozart F-moll fantáziájának hangszerelése zenekarra. E papír két, össze nem tartozó töredék mellett egy, a későbbi feleségéhez írt levél részletét is megőrizte. 1870 táján keletkezhetett. A négyszólamú Veszta szüzek kara, az 1870-ben bemutatott Lukánusz című szomorújátékhoz készült s az E. 91.20.1. leltári szám alatt található meg. Az E. 91.47.1.-es jelzetű kotta hátoldalán egy eddig ismeretlen műve található. E. 91.11.1 .-es számú partitúravázlatát az 1870-es évek közepén vethette papírra.

314 Az EL 92.3.1-3. számú kéziraton egy olyan partitúra töredékét tanulmányozhatjuk, mely az E. 91.12.1. Jelzetű, Schubert Der Wanderer című dalának hangszerelési kísérletéhez, illetve Chován Kálmán III. magyar rapszódiája hangszereléséhez készített vázlat. Élete alkonyán jobbára hangszereléssel, mintsem önálló művek készítésével foglalatoskodott. Ez utóbbi művet a Zeneakadémia új épületének 1907-es avatásán mutatták be, tehát egyúttal ez 19. Erkel Gyula kottalapja amelyből Uszt Ferenc is játszott 82