Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

lehetett Erkel Gyula utolsó műve is: nem egyszerű hangszerelés, inkább szabad parafrázis.

315 Erkel Sándor írásában őrződött meg a Magyar pusztán című dal egyik variációja (E. 75.99.1.), s a Brankovics II. felvonása fináléjához készített részlet (E. 91.47.1.) mellett a Buzgó kebellel (E. 75.141.1.) kézirata is. Tőle való a Csel-variációk (E. 91.26.1.) 1870 tájáról származó hangszerelési kezdeménye. Rajtuk kívül az E. 91.27.1. számon fennmaradt egy ismeretlen operájából származó előjáték, kórus és duett, melyben az Iván által irányított pogány magyarokat meglepi a Dénes vezette királyi sereg.(20. fotó) Ez az esemény az 1128-ban történtekre látszik utalni.

316 Az E. 76.25.1. jelzetű Borozóhoz készült vázlata E. 92.1.1. szám alatt található meg. Ez volt Erkel Sándor egyik legjobb, legigényesebben megformált kórusműve. 1867. december 30-án a Gyulai Magándalkör előadásában hangzott fel, Erkel László vezényletével. A Hunyadi-hói származó Király-szerepkönyv (E. 84.17.1.) utolsó fólióján a Tannhäuser egyik részlete kapott helyet az ő kézírásában.

317 A műkedvelő komponista munkáit tartalmazó 83.352.1., 83.353.1. és 83 83.355.1. leltári számú népies műdalok eredetileg egyetlen kéziratot alkottak, mely időközben széteshetett, s az egyes részeket három külön dokumentumként vezették be a leltárkönyvbe. Valószínűleg Erkel Gyula fiaitól, Sándortól (1870-1945), vagy Jenőtől (1878-1945) származhatnak.

318 Nem az Erkel-családhoz tartozó zeneszerzők kéziratai A pozsonyi születésű Hummel Nepomuk János E-dúr trió című, 1819-ben, Londonban megjelent kottája másolatát az E. 91.25.1. számon őrizzük.

319 Huber Károly (1828-1885): Változatok egy magyar népdal fölött című darabja énekhangra és zenekarra jelentős alkotás. Erkel Ferenc javításával az E. 91.17.1.-es leltári számon található az 1863-ban zongorakíséretként megjelent kotta zenekarkíséretes verziója. Az E. 91.17.2.-es számot viselő Magyar hangok 1861 őszén hangzottak fel. Huber Károly szoros kapcsolatban állt Erkel Ferenccel, a másodkarmestereként dolgozott.

320 Balogh Gusztáv (1844-1920) színházi karmester Népszínmű dalai E. 76.67.1. leltári számon úgy kerülhettek a gyűjteményünkbe, hogy Erkel Gyula 1870-ben meghangszerelte egyik, Eötvös József Viola, az alföldi haramia című népszínművéhez írt dalát.

321 Ernyei Sándor (1846-1929) budapesti zenepedagógus, a Nemzeti Zenede tanára 14 népszínmű-dalát 1877 tájáról 83