Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

Az E. 91.18.1. jelzetet viselő zenekari mű Erkel Gyula és talán Elek közösen írt, gyerekkori szimfóniakísérlete az 1850-es évek közepéről. Az E. 91.22.2. számon őrzött I. A-moll symphonia vázlatán 1856-os dátum szerepel. Folytatását talán az E. 91.40.1. jelzetű kottában találhatjuk meg. Gyermekkori szerzeményeit szaporítja az E. 91.19.1.-es számon nyilvántartott Quartett.

309 Az E. 92.4.1. jelzet egy négyszólamú, férfikarra írt kórusművét rejti: Intés Kölcseytől 1860-ból. Ebből az időből származhatnak az E. 91.53.1 .-es jelzeten őrzött azonosítatlan vázlatai is.

310 Egy ismeretlen népszínmű partitúra részlete 1862 előttről az E. 91.34.1. számon található meg. Kovács Pál Nem szabad a királlyal tréfálni című vígjátékának 3. felvonásához ő komponálta az E. 91.38.1.-es szám alatti Vadászkar-t, melyet 1864. október 14-én mutattak be a Nemzeti Színházban. Füredy Mihály Népdal-át, melyet az édesapja zenéjével játszott Két pisztoly című népszínműhöz 1866. március elsején hangszerelt, az E. 83.333.1. számú kotta őrzi. (18. fotó) Az 1860-as években az E. 91.54.1. jelzetű kottán egy négyszólamú férfikar lejegyzésébe kezdett.

311 Erkel Gyulától a felsorolt operákhoz készített vázlatok mellett önálló alkotásként már említettük a Sarolta III. felvonásából származó csatajelenetet (E. 91.43.1.), az István király. I. felvonása fináléját (E. 91.46.1.), valamint a II. felvonásából a Díszindulót (E. 91.10.1.). Ezek mellett E. 91.21.1-3. számon őrizzük tőle a legjelentősebb zongoraműve, az Elégie funèbre három változatát. Az első a komponálás legkorábbi fázisát 81 18. Erkel Gyula kottalapja a Két pisztoly népszínműhöz