Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

lapon Erkel Ferenc egyszólamú vázlatai (Bánk) találhatók még a komponálás első időszakából. A végleges megfogalmazásnál több helyütt hangmagasságbeli eltérések figyelhetőek meg a vázlathoz képest. A dupla fólión az énekszámok, amelyeknek csak az utolsó ütemei kidolgozottak, valamint a vonósok ütemei Erkel Ferenctől, a fúvósoké pedig Erkel Gyulától származnak. Később a vonósok is az ő írásával kerültek a partitúrába, ahova eredetileg ezt a kottát is szánhatták.

276 Az E. 91.41.2. jelzetű kottán a II. felvonás (utóbb kihúzott) záróképét bevezető induló partitúravázlata található. Erkel Gyula írásában maradt fenn. Ám az általa készített vázlat alapján még nem kerülhetett kidolgozásra a végleges partitúra, lennie kellett egy további megfogalmazásnak is. Az első vázlat egyszerűbb, homogénebb hangzásra való törekvést tükröz a véglegeshez képest, kevesebb kontraszttal.

277 Az E. 91.44.1. [h.] számú dupla oldal egy, a III. felvonás fináléjához készült partitúravázlatot őrzött meg. Az énekszólamok Erkel Ferenc, a hangszeresek Erkel Gyula írásában kerültek lejegyzésre. A partitúrába ez a szakasz Erkel Ferenc írásával került be. A dupla fólió áthúzott 1. a oldalán a Tisza-parti jelenet záró számához készült vázlatok kaptak helyet.

278 Csaknem az első felvonás egész fináléjának a kézirata megvan a múzeumban, pedig ceruzás vázlatokat korábban nem is ismertünk az operához.

279 E vázlatok áttekintése alapján egyértelműnek tűnik, hogy a kész partitúra kéziratából nem szabad az egyes részek szerzőségére messzemenő következtetéseket levonnunk. Akadnak ugyanis olyan vázlatok, melyeket eredendően Erkel Ferenc készített, de a partitúrába más írásával kerültek be, mint ahogy 11. Vázlat Gertrúd- Bánk II. felvonásbeli kettőséhez 72