Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)
csendes choriambusokban. Mikor eljátsztuk, elmondta, hogy Jelenik rózsadombi nyári lakása kertjében, ahonnan szép kilátás nyílik a Margit-szigetre és a Dunára, támadt a kis mű eszméje. Egy magányos csónakázóra és csillagos éjszakára gondolt, és hozzá a régi magyar időkre." Ez azonos egy nagyobb darabnak - Verbunkos fantázia. Brácsára és zongorára- a témájával, melyet 1978-ban, Marosvásárhelyen fedezett fel Szász Károly. Ebben a 20 oldalnyi autográf kéziratban Erkel nem komponálta meg a brácsa-szólam kétharmadát, de 8 ütem kivételével kidolgozott volt a zongoraszólama. A művet Németh Amadé fejezte be, s az Erkel Társaság első gyulai hangversenyén, 1990. március 15-én be is mutatta Kassai István és Lukács Péter brácsaművész. Kassai nem sokkal ezután talált rá a mű Erkel Gyula által befejezett verziójának a töredékére a később E. 91.24.1. számot kapó kotta nyolc oldalán. A kézirat első íve hiányzik. Erkel Gyula kézirata több eltérést mutat az eredetitől: beillesztett egy negyedik, új variációt, s a zongorakíséretet néhol teljesen átírta. Sajnos a kottáról éppen a címlap hiányzik, így nem tudjuk, hogy Erkel jóvá hagyta-e fia számos változtatását. Erkel hátrahagyott kézirata így csonkán is mestermű. Az atomjaiból felépülő téma a „Három táncz halálig" mottójú Codáig fejlődik. Következetesen megtartja a mottó követelte hármas formálás egységét, minden formarészben, a formarészek között, sőt a motívumfejlesztés terén is. Ékes bizonyítéka, hogy a nyolcvan éves művész még birtokában volt alkotóerejének. 215 Az idős mester visszafordult fiatalkori sikerei színterére, a hangszeres muzsikához. 216 Erkel bizonyára több hangszeres művet is írt volna, ha megélhetési okok miatt nem kényszerül bele a színházi taposómalomba. A mecenatúra hiánya, s az iránta 1861 után megmutatkozó kiadói közöny sem ösztönözte arra, hogy többet komponáljon, pedig a hivatkozott művek is azt mutatják, hogy alkotó erejét élete végéig megőrizte. A Csel-variáció, s a Duo brillant sejteti, hogy mire lett volna képes a kamarazene műfajában. Operái zenekari részei pedig megmutatják a nagy szimfonikust, aki megbízás híján - az Ünnepi Nyitány kivételével - sohasem szólalhatott meg. 217 Végül még egy dologra szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét. Kassai István 1995-ös tanulmánya szerint Erkelnek 48 hangszeres művéről van tudomásunk, ám közülük mindössze tíznek a kézirata ismert. Ezek közül, részben vagy egészben, öt mű kézirata is tanulmányozható a gyűjteményünkben! 218 54
