Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

Kisebb vokális művek »4*—Л. r~«^ :7c Je/*„,/". A Himnusz után Erkel 1852-ben jelentkezett új, nagyszabású kórusművel. A Ferenc József magyarországi látogatása alkalmából szerzett himnuszának zenéje korábban ismeretlen volt. Zenetörténészeink Ferenc József császárt üdvözlő ének címmel tartották nyilván. A Pesti Napló szeptember 28-i számából tudhatunk meg részleteket az új műről: a Lammermoori Lucia szeptember 25-i előadását egy, a Nemzeti Színház összes személyzete és a Hangászegyleti Zenede növendékei által megszólaltatott Ferenc József császárt üdvözlő ének vezette be. A költeményt német nyelven J. L. Deinhardstein írta, zenéjét Erkel Ferenc szerezte. A közönség többször is „éljen!" felkiáltásokkal kapcsolódott be a Hymnus előadásába, amikor annak refrénként visszatérő megnyitó sora: „Éljen soká Ferencz Józsefünk!" ismételten felhangzott. Tehát a Ferenc József császárt üdvözlő ének előadása magyar nyelvű volt. A megszólaltatása rendkívüli apparátust igényelt: a három kórus - 12 szólamnyi énekes - foglalkoztatásáról tanúskodó E. 91.23.1. és E. 91.23.2. leltári számú kéziratok, valamint az ünnepi muzsika megszólaltatásakor szinte nélkülözhetetlennek mondható rézfúvós kar alkalmazását bizonyító E. 91.33.1. jelzetű partitúra-töredékként ránk maradt (lényegében azonos anyagú) mű-fragmentumok egyaránt megfelelnek az idézett sajtóbeszámolónak. Az E. 91.23.2.-es kézirat legfelső szólamához illesztve, csupán az eredeti, Deinhardstein-féle német nyelvű költemény refrén-sora olvasható, ezzel szemben az E. 91.23.1 .-es töredéknél a német nyelvű eredetin kívül már megtalálhatjuk annak magyar megfelelőjét is: „Éljen soká Ferencz Josefünk" (3. fotó) Azt a feltételezést,hogyazE.91.23.2.-es 3. Az Éljen soká Ferencz Josefünk partitúra töredéke 55