Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

A városi tanács ajándékaként, 1959. szeptember 2-án vette át a múzeumigazgató az Erkel Színkör makettjét, melyet Kiss István készített el.

14 Bizonyára a kiállításra készülve, 1959. december 7-én a múzeum régi Erkel-tárgyai mellett leltárba vette a gyulai Erkel Dalkör zászlajának csúcsdíszét is.

15 Az első, Erkelhez kötődő, személyes tárgy csak 1960 nyarán került a gyűjteménybe. Áprilisban arról tájékoztatta Dankót a Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma, hogy Horányi Ferencné vételre ajánlotta fel Erkel dohánytartóját. (3. fotó) A hölgy Csuka Béla csellóművész unokahúga, s a tárgy Papp Viktor zenetörténésztől került az ő hagyatékába. Ezt annak özvegye tanúsította. 500 Ft-ra tartotta az ereklyét, amiért június 24-én az igazgató csak 350 Ft kifizetését ígérte. A Történeti Múzeum szeptember 14-én közölte a tulajdonossal, hogy Dankó megbízásából megvásárolja a tárgyat. Horányiné szeptember 20-i panaszából tudjuk, hogy ő már június 24-én feladta Gyulára a dohánytartót, de még mindig nem kapta meg érte a kialkudott 300 Ft-ot.

16 Erkel Sándornak és Lajosnak az ezredéves kiállítás alkalmából Beck Ödön készített plakettet. Ezt Remeié József csizmadia 1960 augusztusában ajándékozta intézményünknek.

17 A városi tanács is sokat segített abban, hogy az 1960. őszén megnyitandó kiállítás ne szűkölködjön tárgyakban. A BÁV siófoki áruházában megvette és a múzeumnak adta azt az állóórát, mely 1830 körül Winckler 3. Erkel Ferenc dohány tar tója János tulajdona volt Pápán. Dankó Imre egyik Szerdahelyihez intézett levelében megerősítette, hogy a kérdéses óra valójában Erkel-ereklye. Védett tárgy, melynek iratai az Iparművészeti Múzeumban vannak. Talán ebből adódott, hogy a múzeum iparművészeti gyűjteményébe leltározták be.

18 Ugyancsak a város ajándékaként került leltárba 1960. július 10-én az Erkel Jubileumi Emlékév jelvénye, amelyet Kiss Sándor iparművész tervezett, illetve szeptember 2-án az említett művész által készített Erkel-plakett.

19 13