Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Feld István. Gótikus és reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról

nyara egy, még kályhaszemeket is magábafoglaló fűtőberendezés részeiként a Sárospatak közelében állt és a reformáció uralomra jutása idején elnéptelenedett darnói premontrei kolostor maradványainak feltárása során kerültek elő. Feldolgozásuk és közzétételük fontos adalékot szolgáltathat a csempés kályhák északkelet-magyarországi elterjedésének felderítéséhez. Ugyanakkor eljutottak ide a szomszédos vidékek termékei is. így a füzéri várban egy, a nógrádi-gömöri vidékek jellegzetes fehér anyagú, mázas csempéiből rakott, s az 1520-as évekre keltezett kályha is állhatott. Elsősorban az ónodi és az 1556 után erődített nemesi lakóhelyként kiépített szerencsi várból kerültek elő olyan, ugyancsak fehér anyagú, vegyesmázas, cseh oroszlánnal, gyöngysoros koszorúval díszített négyzetes és akantuszleveles oromcsempék, melyek a XVI. század első évtizedeitől a század közepéigmásodik harmadáig szintén inkább a nyugatról szomszédos vidékek - először a budai Vízivárosból előkerült - jellegzetes termékei közé tartoztak. Mig ez utóbbi csempékből rakott kályhák egykori formájának pontosabb meghatározására még nem történt kísérlet, többet tudunk ebben a vonatkozásban arról az előzőhöz egyébként számos egyező motívummal kapcsolódó - a zöldmázas és mázatlan, négyzetes, téglalap alakú és párkánycsempéin elsősorban növényi ornamentikát alkalmazó fazekaskör termékeiről (7. kép), melyek Szécsénytől Füleken, Egeren, Ónodon, Miskolcon és Diósgyőrön át Füzérig számos várban és mezővárosban közkedveltek voltak, sőt hatásuk Drégelypalánktól Szolnokig és Kisvárdáig kimutatható. A kutatás az egyik csempén olvasható MISKOLCZI MIHALI felirat (lásd Kot. 50.) és egy másik darab 1574-es évszáma alapján az írott forrásokban 1557 és 1576 között adatolt miskolci fazekasmesterrel hozza kapcsolatba e jellegzetes motívumkincsű csempéket, s valóban, a mezőváros egykori főutcáján elő is került egy egykori kályha jelentős mennyiségű töredéke. Az azonban ma még igencsak kérdéses, hogy a felsorolt számos lelőhely esetében valóban csupán egyetlen fazekasműhely készítményeiről lehet-e szó. 7. kép. Zöldmázas kâlyhàcsempe Miskolczi Mihály műhelyköréből, Ónod-Vár XVI. század II. fele (TOMKA s. a.) 40