Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Feld István. Gótikus és reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról

Centrális díszű reneszánsz kályhacsempék a XVI-XVII. századból Az északkeleti vármegyék területén egykor állt késő reneszánsz kályhákon a töröktől meg nem szállt Közép-Európa fazekasai által alkalmazott szinte teljes formakincs megtalálható volt. Az eddig áttekintett kályhacsempe-csoportok- így az utoljára tárgyalt, Miskolczi Mihály-féle kályha alsó, négyzetes részéhez kötött csempék is - jól mutatják, hogy a XVI. századtól vidékünkön is elterjedt a reneszánsz kazettákkal rokon centrális elrendezésű kompozíciós formák alkalmazása. Sőt, úgy tűnik, hogy ezek divatja - különböző helyi változatokban - a XVII. század folyamán sem szűnt meg. A minták - leggyakrabban stilizált levelek, rozetták és virágok - vagy a középpontból kiindulva az átlók irányában töltik ki a képmezőt vagy a csempe oldalainak felezési pontjain csúcsára állított négyzetben kettőződnek meg. A régió szinte minden várából és kastélyából ismertek ide sorolható, túlnyomórészt mázatlan csempék. Ezek pontos korhatározása ma még igen nehéz - többségük elsősorban a XVI. század végéről és a XVII. század első feléből származhat. Műhelyeiket még ugyancsak ritkán tudjuk meghatározni. Jellegükből következően a belőlük rakott egykori kályhák formájának valóban hiteles rekonstruálására csak akkor nyílik mód, ha a fűtőberendezés teljes anyagát sikerül feltárni. Ez a ritka lehetőség adatott meg a füzéri várban, ahol a várkápolna előtt húzódó déli palotaszárny ebédlőjének pincébe bezuhant mázatlan cserépkályháját találták meg. Figyelemre méltó, hogy egy 1623-ban felvett inventárium szerint itt még zöldmázas kályha állt. E kályha négyzetes csempéjének szegfűs mintája - különösen jól megkomponált szerkezete miatt - nagy népszerűségnek örvendett, talán már a XVI. század közepétől kezdve. Különböző változatokban ugyanúgy előfordult az 8. kép. A füzéri vár leletei alapján készített rekonstrukció (ún. szegfűs kályha) (GYURICZA 1992.) 41