Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Sabján Tibor: Bögrés szemeskályhák az Alföldön

Tányérka alakú kályhaszem Gyakran fordul elő az ásatási anyagban a tányérka alakú kályhaszem, amely kis méretének, tömör testének is köszönheti, hogy viszonylag jó állapotban kerül elő az ásatások során. Szájmérete a bögrékkel egyező, alacsony oldalfala 3-5 cm ma­gas, kerek száját ugyanaz a perem díszíti, mint a bögrékét. Ez is mutatja, hogy ez a szem a bögre alakú típus egyik változata, amelyből azonban jóval kevesebb volt egy kályhában, mint az alaptípusból. Sekély mélysége miatt a szem feneke beépít­ve is jól látható, ezért ezt a felületet különböző korongolt és utólag formált motí­vumokkal díszítik. Gyakori, hogy a szem fenekére körgyűrűket korongolnak, ezek vagy így maradnak, vagy éles tárggyal megvagdalva, ujjal benyomkodva díszítik őket. Az is előfordul, hogy a szem fenekére körbefutó hullámvonalas motívumot karcolnak. A fenék közepe néha üresen marad, de gyakran kiálló csúcsot vagy gombot korongolnak ide. Ismerünk olyan példányokat, melyeknek közepe erőtel­jesen (néha lépcsősen) kiemelkedik a szem fenekéből. A szem oldalnézetből lefelé kicsit keskenyedik, de előfordul erősebben összetartó vagy párhuzamos oldalú példány is. A nagy változatosság azt sugallja, hogy ezeknek a szemeknek egy kály­hán belül is más-más díszítése volt. A tányérka alakú szemek ismertek a Kelet­Dunántúlról, a Duna-Tisza közéről, a Tiszántúlról és a Délvidékről is (2. kép 5.). Háromszög alakú oromcsempe tornyocskával és mérműves előlappal A kisméretű oromcsempék előlapja egyenlő szárú háromszöget képez, fel­ső csúcsára korongolt, gombos tornyocskát ragasztottak. A csempe hátrésze korongolt tál, melynek száját az előlap alakjához torzították. A csempe elő­lapja rendszerint áttört. Az egyszerűbbekre lyukakat vágnak, a gondosabban megmunkáltakon rozettás vagy összetett geometrikus áttört kompozíció lát­ható. A rozettás motívumok körzővel szerkesztett minták, melyeknek valami­lyen elképzelés szerint késsel vágják ki (néha csak ék alakú bevágást ejtenek) a negatív vagy pozitív részleteit. Az összetett geometrikus mintázatúak leg­többször kisebb háromszögekből állnak, melyeket váltakozva, talpukra és csú­csukra állítva helyeznek el az előlapon. Ritkábbak az előlap nélküli tornyos oromcsempék, melyek teste háromszögre formált, korongolt tál alakú szem. A tornyos oromcsempék sok példányát ismerjük a Kelet-Dunántúlról, a Duna­Tisza közéről és a Délvidékről, kevesebbet a Tiszántúlról (2. kép 6.). Párta bástyatető motívumokkal Gyakori lelete alföldi ásatásainknak az egyetlen agyaglapból készített, és bástyatetőre emlékeztető, bevágott mintázatú párta. A pártát és az orom­csempét váltakozva használták egy-egy nagyobb területen, de egy kályhán 62

Next

/
Thumbnails
Contents