Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Sabján Tibor: Bögrés szemeskályhák az Alföldön

vagy párta, vagy háromszög alakú oromcsempe lehetett. Szentkirályon a párták készítéséhez használt agyagszalagot korongon húzták fel, felső szélére a bögrék szájával megegyező profilt korongoltak, majd levágva kiterítették, és darabokra szabták. Egy-egy darabnak a tetejét késsel vagdalták be. \bltak olyan párták, melyeknél a mélyebb részeket nem vágták ki, hanem egyszerűen lehajtották. A rövidebb szimmetrikus párták két felálló lapocskával rendelkeztek, a hosszabbakon három vagy két felálló és két mélyebb (aszimmetrikus) rész volt (2. kép 7.). Hagyma alakú kályhaszemek Az alföldi bögrés kályhák leleteiben majdnem mindig szerepelnek hagyma alakú kályhaszemek. Ennek a kályhafélének az anyagában ez az egyetlen konvex típusú kályhaszem (belseje mindig kormos), melyet szájával befelé nézve építettek a kályhába. A sárból csak a hagyma válla és csúcsa látszott ki. A hagyma csúcsa legtöbbször legömbölyített és hegyesedő, bár előfordultak kisebb peremekkel, vagy csigavonalakkal korongolt csúcsúak is. A zombori anyagban a hagymák csúcsán keresztrózsára emlékeztető díszek vannak. A hagyma alakú szemeket csak szájukkal lefelé fordítva lehetett szárítani, ezért oldalukba lyukat szúrtak, hogy a szem deformálását, szétrepedését elkerüljék. A szemek átmérője változó volt, 10-12 centimétertől egészen a 20 centiméterig terjedt (2. kép 8.). A fentiek során a bögrés kályhák leggyakoribb összetételét vázoltuk fel. Egyes területeken azonban ettől eltérő összeállításban vagy más típusú csempékkel is építettek kályhákat. Az alábbiakban megpróbáljuk ezeket a csempéket is bemutatni, amennyire ezt a töredékes leletekből látni lehet: Domborműves sarokcsempék Az Alföld némely területén a bögrés kályhák anyagában nagyméretű, szimmetrikus felépítésű sarokcsempéket találunk, melyek keskeny oldallapjain finoman kereteit, kicsit mélyített tükörben 4 vagy 5 domborműves rozettából és a közöttük tekergő, kúszó indákból komponált motívum figyelhető meg. Elterjedésük a Jászságra és a Nagykunságra lokalizálható. A díszítmények több variációja is előfordul. A csempék magassága 27 cm körüli, oldalméretük 9-10 cm. Oldallapjaikat alul-felül egy-egy 45 fokos szögben elhelyezett pánt fogja össze. Ezek a csempék a bögrés kályhák „élvédői" voltak. Magasságuk azért nem igazodik a szemek méretéhez, oldalaik azért szimmetrikusak, mert közvetlenül nem érintkeztek a többi kályhaszemmel, a bögrék egyébként is hálósán voltak rakva, így a sarokcsempének nem kellett a kötést biztosítani (2. kép 9.). 63