Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)
Feld István. Gótikus és reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról
ekkor is lakott várak - Barkó, Boldogkő, Regéc, Kisvárda - kályháiban, mint az 1600 körül emelt vagy átépített nemesi-főúri kastélyok - Fáj, Pacin, Kéked, Szerencs - fűtőberendezései alkotórészeként. A teljes kályha természetesen nem épülhetett fel csak centrális díszű csempékből - de a párkány- és oromcsempék virág- és levéldísze itt is összefüggő vízszintes sávokat alkotott. A kályha motívumkincséhez ugyanakkor továbbra is hozzátartozott az alakos, jelen esetben az állatábrázolás. A füzéri kályha egyik párkányát galambok, oromcsempéjét szárnyas csodalények (pegazusok?) díszítették, de mesebeli állatalakokat, lovakat, tengeri csikókat láthatunk egy kékedi csempén is. Az eddig ismert lelőhelyek alapján e csempék mesterei nagy valószínűséggel az abaúj-zempléni térségben dolgozhattak. Mivel a füzéri déli palotában állt centrális díszű kályha közel hiteles rekonstrukciója elvégezhető volt, annak másolata felállításra került a jelenleg múzeumként szolgáló pácini kastély XVII. századi bútorokkal hálószobának berendezett egyik termében (8. kép). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy mivel a feltárás során a kályha alsó és felső részét elválasztó osztópárkány nem került elő, nem kizárt, hogy ez a viszonylag egyszerűbb „kályhás kemence" eredetileg csupán egyetlen nagy osztatlan hasábformát mutatott. Mindenesetre zöldmázas változata is állt egykor a XVI. század közepétől már a Báthoryak, majd az 1600-as években a Nádasdyak által birtokolt füzéri hegyivárban. Ugyanitt a virágdíszítésű kályhák számos további, általában zöldmázas típusát is meg lehetett határozni. Az egyiken a párkány- és oromcsempéket ugyancsak állatalakok díszítik, más esetben vadászjelenetet láthatunk az egyik négyzetes lapcsempén. Különösen gazdag csempeanyag található az 1630-as években az erősséget öröklő Nyáry István szabolcsi főispán által kiépíttetett kisvárdai vár leletei között is. Néhány, erre az időszakra helyezhető, gyakran barna és zöldmázas elemekből rakott itteni kályha szintén magába foglalt figurális csempéket is - a tükörképes szerkesztésű sellők, szárnyas fejek mellett a másutt is kedvelt lovasábrázolások 9. kép. Zöldmázas oromcsempe emelendők ki - a különösen nagy váltoszárnyas fejjel és 1632. zatosságot mutató, túlnyomórészt növéévszámmal, Kisvárda-Vár П У* ornamentikájú centrális díszű darabok (FÖLDING 1997-1998.) mellett, melyek készítési helyéről még nincsenek ismereteink (9. kép). 42