Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Holl Imre: Középkori kályhacsempék: Egy 120 éves kutatási terület

Egészen eltérő díszítésével a zalai Szentmihály falu kályhájának oromcsem­péje különbözik az eddigiektől. A háromszögű mezőt vékony plasztikus vo­nalak cikk-cakk mustrájával töltötték ki (II. t. 10. kép). A XVI. század első harmadában elpusztult háznak ez volt az utolsó kályhája. 24 E darabra ezért hivatkozunk, mert a továbbiakban sorra kerülő alföldi oromcsempék egyik elterjedt változata is ilyen módon - bár mélyfaragású kivitellel - egymás fö­lötti három sorban háromszögekkel tölti ki a felületet. Ezek az alföldi példá­nyok az itt legszélesebb körben elterjedt és nagyon változatos díszítés cso­portnak egyik variációja, az előlap áttörése mély ékvágásokkal kifaragva a kis háromszögek kialakításának többféle módját mutatják. Ráckeve kályháján is ilyet találunk (II. t. 12. kép), Lakitelek esetében a motívumot nagyobb ele­mekből (kevesebb kivágással) készítették. 25 A bajai múzeum Bács megyéből származó darabjának megoldása rokon ezekkel, de távolabbi fazekasműhely­ben készülhetett; ráadásul ez esetben felül már kettős tagolású gombokkal (valószínűleg jóval később) és más arányokkal (II. t. 13. kép). 26 A Kecskemét környéki falvak gazdag (sajnos nagyobbrészt már megsem­misült) kályhaszem- és kályhacsempe-sorozata mutatja, hogy e XVI. századi kályhák esetében azonos arányokkal, de nagyon változatos megoldásokkal készültek az oromcsempék. Köztük a legkedveltebbek lehettek az előbb idé­zett mellett a középső körbe szerkesztett minta. Forgó levelek mellett (II. t. 14. kép) volt S-alakban örvénylő hatású megoldású is. 27 Ete mezőváros új ásatásának még feldolgozatlan leletei bizonyítják, hogy egyetlen fazekasmű­helyben milyen sokféle mintát találtak ki a XVI. század végén (?), valamennyi késsel faragott, geometrikus motívum. 28 Végül az oromcsempék körét egy a XVII. század elejére (?) utaló példánnyal zárjuk. Baja központjából került elő, már jellegzetes hódoltság kori kerámiá­val, köztük XVI. század vége-XVII. század eleje körüli kínai porcelánokkal. 29 A mázatlan oromcsempe a korábbi pécsi példány tagolását mutatja, kettős csúcsban kiképzett előlappal és itt is felmagasodó, előrehajlott gombbal. Fa­ragott dísze a körbe írt 12-ágú csillag éles faragású megoldása: fiók része erősen hátranyúló és nagyon elszűkül (II. t. 15. kép). Úgy vélem, a bemutatott példák kellően megvilágítják azt a hosszú utat, ami az Anjou- és Zsigmond-kor udvari művészetétől - és közvetlen vidéki példáitól ­kiindulva befolyásolták a mezővárosi és vidéki kályhásmesterek elképzeléseit. Itt is érvényesül az alaptétel: „a nagy stílusok népiesedésük közben átalakulnak, adaptálódnak, hazai hagyományokká honosulnak." 30 A folyamat az eredeti késő gótikus stílustól eljut a saját ízlésű népművészetig - miközben mindkét megol­dás kora általános ízlésvilágát jelentette, de más-más tulajdonosaik számára. Az oromcsempék népi változatának végét mutatják azok az inkább már a kályhaszemek formájába átalakult példányok, melyeket a múlt század első 17

Next

/
Thumbnails
Contents