Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Holl Imre: Középkori kályhacsempék: Egy 120 éves kutatási terület

éveinek néprajzi gyűjtéséből ismerünk. Bács megyéből (részben Juliskaháza falujából) kerültek elő. 31 Köztük az előző alföldi oromcsempék késői átala­kulását, új formáját az alsó háromszögű rész kisebbé válása, ugyanakkor a felső hangsúlyos meghosszabbítása, a gomb rész szabadkézzel formált „csip­kegallérja" jellemzi. Egy másik példány száját nagy kerek áttörés díszíti, egy kisebben nyolc kerek beragasztott csészeszerű díszt látunk. A XVII. század elszegényedő hanyatlása (III. t. 16. kép). Mérműves-áttört díszű, dongáshátú csempék A késő gótikus ízlésű, rangos kivitelű kályhák felső, sokszögletű torony ala­kú részén gyakran használtak, főleg a XV század első felében olyan téglalap alakú csempéket, amelyek áttört kivitelű megoldása a gótikus mérmű díszí­tések rendszerén alapult: felül ez körbe szerkesztve használja a mérmű ele­meit, alatta egy vagy több pálcával osztva utánozza a gótikus ablak megoldá­sát, az alsó kettes-hármas nyílását (IV17-20. kép). 32 Bár az ilyen kályhacsempék már jóval elterjedtebbek voltak (a háromszögű oromcsempékkel ellentétben Németországban és Csehországban is széles körben), az eddig ismert leletek szerint ezeket a vidéki, mezővárosi fazekasok nem nagyon utánozták - talán mert a kályha felső felét nem is akarták na­gyon magas toronyrésszel ellátni. Csak egy-két dunántúli esetet ismerünk eddig, ahol az ilyen csempék közvetlen hatása kimutatható - ezek is rango­sabb megrendelő számára készülhettek. Például Alsórajk-Kastélydomb ese­tében nagyon fejlett kivitellel a legközelebb áll az udvari kora Zsigmond-kori csempékhez: ez mázatlan és a mérmű profilokat egyszerűsíti, de gazdag raj­zukat megőrizte. 33 Márévár (Baranya megye) gótikus kályhája is e korszak csempéinek közvetlen hatását mutatja: a mázatlan csempék alsó részén ket­tes, illetve hármas nyílással. 34 Mindkét hely kályhái a XV században - való­színűleg még első felében - készülhettek. Az előbbi, igényesebb megoldások mellett - nyilván ezek hatására - egy­szerűbben megformált csempék is készültek. Doboka falu zöldmázas kályhá­ján a XV század végén (?) csak a csempe alsó felében készült el a három csúcsíves ablak, felette a rózsa már zárt, és címer fedi a mérműrajzot (V.t. 23. kép)? 5 Későbbi és igénytelenebb például a Baranya megyei elpusztult Boly falu leletmentésekor talált mázatlan áttört csempe töredékei. 36 Az előzőkhöz képest már kisebb méretű volt, de a felső kerek rózsa, alatta két nyílással még őrzi a régi beosztást. \èle együtt egyszerű bögre alakú kályhaszem töredékek jelzik, hogy már egy jóval későbbi korszak összetételében egyszerűbb kályhás kemencéje állt itt. Pusztaszemes (Somogy megye) egyetlen régi lelete 37 az a 18

Next

/
Thumbnails
Contents