Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Cseh János: Szkíta földművelők-állattartók településeinek régészeti nyomai a Zagyva mentén (Településtörténeti kutatások Szolnok határában 1986–1990 között)

7. kép. Egy tipikus szkíta kori telepépítmény régészeti nyomai - kör alakú, jurta-szerű, középen tovább mélyített kunyhóalap A kerek formátumú és emiatt, mondhatni, jurta-szerű építményre emlékeztető telepjelenségek igen érdekes, izgalmas régiségei, antikvitásai ennek a történeti periódusnak, a szkíta koinénak mind a Nagyalföldön és a Kisalföldön, mind Ukrajnában, Dél-Oroszországban, az itteni steppén és erdős steppén. A Kárpátok koszorúján belül egy endrődi, bár ovális, de tipikus centrális oszlophellyel föltárt gödörobjektumot említünk először. A Zagyva-partról (Alcsi) is forog már a szakirodalomban ilyen létesítmény rajza: ez nagyobb méretű volt a most bemutatottnál. Ehhez hasonló terjedelmesebb, kerek kunyhóalapról, bejárati résszel, Udvardról/ Dvory nad Zitavou tudunk, Ersekújvár/Nové Zámky környékéről. Ennek a szkíta telepépítmény fajtának a kutatástörténetében alföldi relációban föltétlenül, kiemelkedő jelentőségűek a Tiszapüspökihez tartozó Karancs-Háromág és a Törökszentmiklós melletti Kenderpart térségében zajlott ásatások (1999-2000-ben), melyek több kör alaprajzú, földbe mélyített, 3-4 méter közötti átmérőjű házat hoztak napvilágra. A régészek mindegyik közepén konstatálhatták a tetőzetet, eszterhéjat hordozó faoszlop beásásának nyomát, gödrét.

8 Az Eszak-Pontusz és annak hátországa, a valódi, archaikus szkíta föld régészeti emlékanyagában négy lelőhelyet találtunk (eddig) a szakirodalomban - gorodiscsék zömmel - jurta alapozásokkal. Az első a már említett Belskoje: a föltárók jóvoltából két effajta, 3^4 méter átmérőjű telepjelenség rajza került a tudományos irodalom vérkeringésébe (az egyiknek a szélén karóhelyek sorakoztak). A második, amely ugyancsak Kr. e. VI. század utáni, Elizavetovskoje (Don-delta): kör alakú háza 7-10 négyzetméter alapterületű volt, és markáns középső cölöphellyel jelentkezett. A harmadik a Marica melletti erődített település: egy idevágó kerek, sekélyebb objektuma négy méter körüli nagyságúként rajzolódott ki. A negyedik Nemirovskoje gorodiscse a Dél-Bug térségében: a szóban forgó telepjelenség nagyméretű, 6-8 méter? dimenziójú és mély volt. Az egykori kör formátumú építmény fedelét itt is egyetlen cölöp támasztotta (a körítő karóhelyek sem hiányoztak.)

9 8. kép. Az előbbi rajzon látható, egykor föltehetően kúpos tetejű, földbemélyített telepjelenség fényképe 87