Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Cseh János: Szkíta földművelők-állattartók településeinek régészeti nyomai a Zagyva mentén (Településtörténeti kutatások Szolnok határában 1986–1990 között)

2. kép. A város és Zagyvarékas közti vaskori mikrorégió régészeti lelőhelyei a folyó mentén ­kiemelve a szkíta objektumokat eredményező ásatások színhelye (Alcsi és Gulyás-ér) összevontan kellett kezelni. Következésképp lelőhelytérképünk csak részben tük­rözi a szóban forgó korszak települési struktúráját (2. kép). Megfigyelhető, hogy a fölszíni jelenségek, a telepnyomok eléggé szorosan követik kétoldalt a Zagyva vonalát, magaspartjait, s ha attól távolabb fekszenek, mindig egy-egy kiszáradt mederrészhez igazodnak (a térképre nem vitt lelőhelyekre is gondolva). Egy markánsabb koncentráció vehető észre például az Alcsi határrész térségében, mind a keleti, mind pedig a nyugati oldalon. Úgy tűnik, relatíve kisebb településekről van itt szó, amelyek néhány száz méterre, maximum egy kilométernyire he­lyezkedtek el annak idején egymástól. Szkíta telepásatások két ponton zajlottak, a nagyobb volumenűek az imént említett Alcsinál, a kisebbek a Gulyás-ér torko­latánál. (A Csomortanya mellett, közelében végzett föltáró munka szkíta em­lékanyaga kérdéses, további raktárbeli utánajárást igényel.) Az alcsi felületegyütte­sek, melyeknek összterülete hektárokban mérhető, meglehetősen jól elhatárol­ható, körülkeríthető, különböző nagyságú, intenzitású objektum-csoportokat hoz­tak napvilágra, egymástól 50-100-150 méter távol; hozzávetőleg féltucatnyi települési egység, tömörülés/sűrűsödés került térképre. 2 KÖZÉPMÉRETŰ, KÉTOSZLOPOS, ÁGASFÁS-SZELEMENES SZERKEZETŰ FÖLDBEÁSOTT HÁZ; XIII. FELÜLET 83. OBJEKTUM Ez a karakterisztikus, releváns ácsolatú kunyhómaradvány, lakóház az alcsi felületcsoport északnyugati térségében, egyéb középső vaskori telepjelenségek 83

Next

/
Thumbnails
Contents