Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Cseh János: Szkíta földművelők-állattartók településeinek régészeti nyomai a Zagyva mentén (Településtörténeti kutatások Szolnok határában 1986–1990 között)

közelében feküdt (3. kép). Rövid téglalap formájú és 35 0x3 00(-350) cm méretű volt, azaz 10-11 m

2 alapterületű. Dokumentált körvonala esetleg szögletesebbre javítandó, korrigálandó. Fekvésére az észak-déli irány a jellemző, ami alatt azt kell érteni, hogy a két cölöpnyom a rövidebb nyugati és keleti oldalfalnál középen került elő. Kibontott-rajzolt formájukban nagyobb méretűek voltak, mélységük is tetemes, a padlótól számítva 35-55 cm. A kissé egyenetlen, 40-50 cm mélyen fekvő járószintbe további, másutt is gyakran megfigyelhető beásások süllyedtek, ismeretlen rendeltetéssel. A késő Hallstatt, illetve kora La Tène korból három-négy olyan kárpát-medencei lelőhelyet említünk, ahol duplacölöpös konstrukciójú gödörházra van példa. Az első Endrőd 19, nagyobb terjedelmű, ovális objektumával, a másik Nyíregyháza-Manda-bokor. Eme utóbbi 3. kép. Gödörház, alapjában véve föltárás vezetője, Istvánovits Eszter több ilyen négyszögletes, jellemző szerkezeti típusú, 3-5 méter közötti méretű, szabálytalané/eme a két szemben lévő oszlophely négyszögletes kunyhóalapra tett utalást. Érin(Gárdon Kornélia rajza) tőlegesen egy kisalföldi, Szered/Sered' melletti telepobjektumra is hivatkozunk. Nem mellőzhető végül maga az alcsi lelőhely, bár ez a publikált objektum, melyre gondolunk, miként a kisalföldi, kelta is lehet. Az Alföldről nemigen ismert több kétoszlopos megoldást reprezentáló ház.

3 Csak mellesleg, közbevetőleg fűzzük hozzá, hogy az ágasfás-szelemenes tetőépítés szokása igazából a következő kelta korra, s évszázadokkal később a Kr. u. V-VI. századi gepidákra jellemző, valamint a népvándorlás kor második felére. KÖZEPES TERJEDELMŰ, TETŐTARTÓ ELEM NÉLKÜLI? HÁZ, FÖLDBE-SÜLLYESZTETT PADLÓVAL; XII. FELÜLET 25. OBJEKTUM A következő telepobjektum az Alcsi térség délkeleti szögletében jutott napvilágra, éspedig több ilyenféle lakóépítményt és sekélyebb, kör vagy leginkább ekként tipizálható, jellemezhető gödörmaradvány között, amelyek nagyon jól elkülöníthető tömböt alkottak (4. kép). A ház föltűnően szabályos, határozott kontúrral bontakozott ki: a téglalap forma felé közelítő volt. Elhelyezkedésére az északnyugat-délkeleti irány a mérvadó. Alapterülete 8-9 négyzetméterre rúgott, 330 cm-es és 280 cm-es tengelyekkel/oldalfalakkal. A 35-45 cm mélységben húzódó padlóra és a földfalakra a keményebb, egyenetlen sárgás agyagfelület nyomta rá bélyegét: ez egy olyan jelenség, amely itt, a Zagyva-parton általánosan, de talán egyebütt is megfigyelhető volt már a szkíta objektumoknál. Kérdés, vajon az a sekélyebb beásás, amelyik a nyugati rövidebb oldalhoz nem messze helyezkedett el, igazi oszlopnyomnak tekinthető-e. A kunyhóalapban különböző mélyedéseket (mint az elsőként leírt esetében) lehetett kibontani. H4