Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Kemenczei Tibor: Az Alföld szkíta kora

mintaképek alapján a helyi műhelyek adták meg, másik részüket a kelet-alpi, közép-dunai hallstatti kultúrától és az Észak-Balkánról vették át. Az utóbbi tárgycsoportba mindenekelőtt a karperecek és a fibulák, üveg- és borostyángyöngysorok tartoznak. Míg azonban a karperecek, nyakláncok állandó részei lettek az ékszer együtteseknek, addig a csüngők, fibulák nem váltak a mindennapi viselet tartozékaivá. Az utóbbi tény miatt lényeges különbséget mutat az Alföld és a Dunántúl lakosságának viselete, az utóbbi körében a fibula, tű használata a ruha, köpeny összefogására, kapcsolására általános volt. Ha az alföldi szkíta jellegű kultúra népének nem csak a fegyverzete, lószerszámzata, művészete, hanem a viselete is hasonló volt a sztyeppéi szkítákéhoz, úgy akkor az alföldi harcosok nemezből vagy bőrből készült csúcsos sipkát, övvel összefogott kabátot, vagy köpenyt, nadrágot és rövid csizmát viseltek. A rangosabb nők sapkáit, ruháit aranylemezekkel díszítették, leggyakoribb ékszereik a hajkarikák, gyöngyök, karperecek voltak. KERÁMIAMŰVESSÉG Az alföldi fazekasok termékei között egyedi munkákat és tömegárut egyaránt találunk. Az előbbiek formájukkal tűnnek ki az agyagedények közül, míg az utóbbiak a kerámiaművesség technikájának jelentős fejlődéséről tanúskodnak. Az igen jelentős mennyiségű kerámia lelet túlnyomó többsége temetkezésekből került a napvilágra. A telepásatásokon talált, edénytöredékek ugyanolyan formájú edényekhez tartoznak, mint amilyenek a sírokban voltak. A készítés technikája alapján két csoportot - kézzel formált és edénykorongon készült különböztethetünk meg. A korongolatlan edényeknek több formáját készítették a fazekasok. Kettős csonka kúp alakú, öblös urnák (pl. Tápiószele 74., 113. sír), behajló, egyenes peremű tálak (Szentes-Vekerzug 73. sír), egyfülű bögrék, csészék (Tápiószele 342., 372. sír), hordó alakú, virágcserép formájú fazekak, csuprok (pl. Szentes-Vekerzug 53., 65. sír), kis, öblös palack alakú edények (Szentes-Vekerzug 38. sír) tartoznak ezek sorába. Díszítő motívumaik nem túlságosan változatosak, az urnák öblét kis bütykök, a fazekakat ujjbenyomásokkal tagolt vízszintes bordák, a korsókat függőleges árkolás díszítheti. A fazék alakú edények részben urnaként szolgáltak, a tálak sokszor az urnákat fedték. Ilyen edények, s korsók, csészék tartalmazták az elhunytak mellé a sírba helyezett ételt, italt is. A leggyakoribb formák mellett néhány olyan edény is található az Alföldcsoport emlékanyagában, amelyből csak néhány darab készült. Ilyenek többek között a bevésett mintaelemekkel (horogkereszt, hullámvonal, rombusz) díszített fazekak, kis csuprok (Pl. Tápiószele 53., 109. sír, TiszalökVásárhalom), felül két gombbal, koronggal ellátott fülű, árkolt vállú, belül besimított díszű csészék. Az utóbbiak a délkelet-alpi hallstatti kultúra agyagművességétől átvett edénytípust képviselnek, míg a bevésett mintaelemeknek jelképes értelmük lehetett. Egyedülálló lelet az Alföld-csoport sírkerámiájában a tápiószelei temető 7. sírjából napvilágra került talpas tál. Ennek belsejét besimított minta borítja. Ilyen díszű agyagedényeket a trák-dák kultúrkörbe tarзз