Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Kemenczei Tibor: Az Alföld szkíta kora

vaslándzsákat. A jó termék, keresett árucikk elnevezése a készítő, eladó népcsoportról nem egy esetben előforduló jelenség volt az ókorban. A vasérctermelés, a kovácsmesterség, lótartás széleskörű kereskedelem létrejöttéhez teremtett alapot. Dél felé az Alföldről a fő kereskedelmi útvonal a Vardar-Morava folyók völgyén át Görögországba, délkelet felé pedig az Al-Duna mentén Histriáig, Olbiáig, a Fekete-tenger melléki görög gyarmatvárosokig vezetett. A Dunától délnyugatra, nyugatra a keletalpi, közép-dunai hallstatti kultúrába tartozó lakossággal folyamatos kapcsolat állt fent. Az Alföldre elkerült import tárgyak egyik remek darabja a Kr. e. 570-560 körül a görögországi Spártában készített bronzedény, hydria, amely Ártándon egy szkíta vezér sírjából került a napvilágra (11. kép 1.). Ugyancsak délről származhat a Tisza felső folyásánál fekvő Benén (Dobroszillja, Kárpátalja) talált bronz hydria. Ez a Kr. e. 470-440 közötti években egy peloponészoszi görög műhelyben készült. Külön említést érdemel egy Ártándon talált bronzbogrács is, amely a kelet-alpi hallstatti kultúra egyik műhelyének a terméke. Az alföldi mestereknek számos munkája jutott el nyugatra, délre, így lószerszámzat, fegyverzet, ékszerek, állatalakos tegezdíszek, csörgők, agyagpecsételők, korongon készült agyagedények. A keleti eredetű tárgyak Alföldre való kerülésének módját nehéz megítélni. Egy részük nem kereskedelem útján juthatott oda, hanem az idevándorolt, szkíta kultúrájú népcsoportok hozhatták magukkal, illetve azok mintájára alföldi mesterek készíthették. A Kárpátoktól keletre fekvő terülteken a Kr. e. V századtól elterjedt tárgytípusok azonban már nem jutottak el az Alföldre, a kapcsolatok a két térség között ekkor megszakadtak. Az alföldi, hegyvidéki kézműves műhelyek a szkíta kultúrára jellemző lószerszámzatot, fegyverzetet és állatalakokkal díszített tárgyakat gyártottak. 11. kép. Válogatás az ártándi vezéri temetkezés mellékleteiből: 1. Antik görög bronzedény; 2. Aranygyöngy, 3. Aranylemez ruhadíszek, 4-5. Arany karperecek, 6. Arany diadém A LÓSZERSZÁMZAT RÉSZEI Az alföldi kovácsmesterek jellegzetes termékei voltak a középütt összeszegecselt oldaltagú és szájrészű vaszabiák. Több példányukat férfisír, illetve ló temetkezés tartalmazta (pl.: Ártánd, Szentes-Vekerzug, Tiszavasvári-Csárda20