Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Scholtz Róbert: Fejezetek Csongrád megye szkíta kori lelőhelyeinek kutatástörténetéből

egymásra temetkezést megfigyelni. A lelőkörülmények alapján Párducz elképzel­hetőnek vélte hogy, a gazdag mellékletekkel ellátott nő - gazdasszony - felé, vele ellentétes irányban fektetve szolgálólányát temették itt el. 30 A vekerzugi temető feltárását követő majd negyed században Gazdapusztai Gyula Hódmezővásárhely környékén - Kishomok, IV Téglagyár - végzett feltáró munkája, illetve Trogmayer Ottó egy-két napos leletmentései csupán kisebb sír­csoportokkal, illetve néhány gödörből álló telepjelenséggel szaporította a megye középső vaskori lelőhelyeinek számát. 31 Gazdapusztai Gyula nem értett egyet a hazai kutatók azon nézetével, miszerint szkíták vándoroltak volna be a Kárpát­medence területére. Véleménye szerint ez a nép a Kárpát-medencében nem tele­pedett le. A szkíta jellegű tárgyak kereskedelmi úton juthattak e vidékre. 32 Szeged környékén az 1970-es évek végéig nem került napvilágra teljes bizonyossággal a szkíta kor­hoz köthető lelet. 33 Ekkor két nagy sírszámú temető feltárását kezdték meg a Móra Ferenc Múzeum régészei. A Tisza, illetve a Dong-ér környéki vizes, lápos területből alig pár méterre kiemelkedő Sándorfal­va-eperjesi és Csany telek-új halastói magaslatokon igen változatos rítusú temetkezéseket, többes-, illetve biri­tuális (kettősrítusú) sírokat sikerült megfigyelniük. 34 Utóbbi jelenséget az ásató, a halottait hamvasztva és korhasztva elhantoló, kétféle népesség egymásra hatásának jeleként értékelte. 35 A 71 sírból álló, 95%-ban feltárt Sándorfalva-eperjesi temetőben két nagy­méretű, feldúlt, eredetileg gazdag melléklettel ellátott, hamvasztásos temetkezés is napvilágra került. 36 Az egyiket (145. számú) 8,4 m külső átmérőjű, ENy-i és DK­i oldalán bejárattal tagolt, kör alakú árok vette körül. Az árok határolta rész köze­pén megközelítőleg négyszögletes alaprajzú, 240 cm oldalhosszúságú sírgödörben feltehetőleg egy előkelő férfi, talán a közösség vezetőjének hamvai feküdtek. Mi­vel a sírt már korábban kirabolták csupán egy összetört urna darabjait, egy bronz szíjelosztó gombot és néhány bronztöredéket sikerült a régészeknek megmen­teniük. 37 Kör alakú árokkal kerített, ám ezúttal csontvázas sírt sikerült Bende Líviának Algyő területén megfigyelnie, ahol egy 82 sírból álló szkíta kori temetőt tárt fel. 38 Az árokkal kerített - feltehetőleg halmos - sírok párhuzamait elsősorban a dél­orosz sztyeppén, szórványosan hazánk területén is megtaláljuk. 39 Számuk a soro­zatos feltárások következtében egyre inkább szaporodik. Vélhetőleg nagyobb mér­tékben kell számolnunk majd velük a szkíta kor etnikai kérdéseinek megoldási kísérleteinél. 40 Csongrád megye eddigi legnagyobb sírszámú szkíta kori temetőjét Sándor­falvától légvonalban kb. 30 km-re északra, Csany telek-Új halastón tárták fel. A te­3. kép. Szkíta kori zablarekonstrukció, Párducz Mihály rekonstrukciós rajza a Szentes-vekerzugi 13. sír leletei alapján (PÁRDUCZ 1953. VIII. t.) 107

Next

/
Thumbnails
Contents