Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Scholtz Róbert: Fejezetek Csongrád megye szkíta kori lelőhelyeinek kutatástörténetéből

rületen napvilágra került 250 (!) sír szinte teljes keresztmetszetét adja a Tisza vidék szkíta kori lakosságának a Kr. e. VII. század végétől, a kelták megjelenéséig. E vidék vaskori népessége különböző, számunkra olykor különlegesnek tűnő rítus szerint temette el halottait. Különlegesnek tekinthetjük a temető 15. számú sírját, melyben a bal oldalára kuporított felnőtt nőt magában a sírgödörben hamvasztották el. Vélhetőleg analóg jelenséget észlelt Csallány Gábor a lelőhelytől mintegy 3 km-re fekvő Csanytelek-Tömörkény utcai temetőben (28. sír), ám az emlékanyagot közzétevő Párducz Mihály nem tartotta valószínűnek, hogy a sírban égették volna el a halottat. Szerinte a máshol elégetett csontokat megközelítőleg anatómiai rendben helyezték vissza a sírba.

41 Galántha Márta szerint ez a jelenség, egy „népesség rítusváltásának kézzel fogható bizonyítéka", ami talán a helyi lakosságnak a keleti jövevényekkel való keveredésére utalt.

42 Az itt élt lakosság temetkezési szokásait elsősorban a halottakról való nagyfokú gondoskodás jellemezte. Erre nemcsak a nagyszámú étel- és italáldozat, az ékszerek, fegyverek, mindennapi használati tárgyak sírba helyezése utal, hanem a halott másvilági otthonának, a „halott házának" gondos kialakítása is. Ez utóbbiak körébe soroljuk a hazai szkíta kori temetőkben először Csany telek-Új halastón megfigyelt faládás sírokat.

43 E keleti eredetű építmények általában deszkából, a sarkaikon keresztkötéssel összeácsolt vastagabb gerendákból, illetve faágakból összeállított sírládák voltak. Tetejüket hasonló faanyaggal, különböző módon fedték le.

44 A 123. sír esetében a ládát a kiásott sírgödörben állították össze úgy, hogy az az egész gödröt kitöltse. A ládának így nem koporsó funkciója volt, - nem abban vitték a hamvakat az égetőhelyről a sírba -, hanem sírkamra szerepet tölthetett be.

45 E temetkezési rítus párhuzamait a délorosz sztyeppén kell keresnünk, ahol a gerendákból ácsolt sírkamrák használatának már a szkíták előtt is évezredes hagyományai voltak.

46 „A keleti párhuzamok segítségével azonban nemcsak e szokás eredetére és jelentésére deríthetünk fényt, hanem feltételezhetjük azt is, hogy e faszerkezetek segítségével módunk nyílik majd a szkíta kori lakóházak rekonstrukcióját is elkészíteni."

47 Csany telek-Új halastó a Kárpát-medence fegyverekben leggazdagabb szkíta kori temetője. A sírok majd negyedébe (48!) temettek el felfegyverzett férfiakat.

48 Sok esetben többféle fegyvert, leggyakrabban lándzsát és nyílhegyet, lándzsát és csá4. kép. Kr. e. VI. századi szkíta páncélos lovas, D. Seuscsuk rekonstrukciós rajza a scsucsinkai kurgán leletei alapján (CERNENKO 1991. Abb. 1.) 108