Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Scholtz Róbert: Fejezetek Csongrád megye szkíta kori lelőhelyeinek kutatástörténetéből

„Először is fordulva Napkelet felé elérsz a földre, melyet fel nem szántanak, találkozol kóbor szküthákkal is, fonott kasokban laknak ők, jól gördülő kocsin, s íjból kilőnek messzeröppenő nyilat. Ne menj közel hozzájuk: szedd a lábadat, s tenger csapkodta sziklapart felé siess. " (Aiszkhülosz 1991. 28.) A magyar Alföld középső vaskorával foglalkozó régészeti szakirodalom tanulmányozása közben gyakran találkozhatunk Csongrád megyei tárgyak említésével. Ezalatt nemcsak az első publikációkat, előzetes, illetve ásatási jelentéseket kell értenünk, hanem azokat a tanulmányokat is, amelyekben az itt napvilágra került tárgyak, megfigyelt jelenségek a máshol előkerült leletek közlésénél párhuzamként szerepelnek, vagy általános érvényű következtetések levonását célzó, nagyobb lélegzetű művek elméleti alapjául szolgálnak. Köszönhető ez annak, hogy olyan jelentős leletegyüttesek láttak napvilágot ebben a térségben (1. kép), amelyek iránt szélesebb szakmai körökben, gyakran nemzetközi szinten is komoly érdeklődés mutatkozott és mutatkozik mind a mai napig.

1 Mindaz, ami a XIX. század végén még gyermekcipőben járó magyar archeológia terén történt - kis kivétellel - csak arra volt elégséges, hogy bizonyos alapvető fogalmakat tisztázzon, és a felvetődött problémákhoz megfelelő anyagot gyűjtsön. Őskorunk egyik talán legvitatottabb, mégis mindmáig megválaszolatlan kérdése, a szkíta probléma is ekkor vetődött fel először. Hazánk szkíta leleteinek meglétére J. R. Aspelin hívta fel a figyelmet 1876-ban.

2 Az általa kiválasztott régiségeket Hammel József 1893ban ismertette. О szólította fel kutatóinkat először e leletek „idegenszerű jelenségek" - egybegyűjtésére. Csongrád megye első szkíta kori emlékei Csongrád és Csanytelek - akkor még Csany területéről kerültek a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ez utóbbi 103 1. kép. Csongrád megye fontosabb lelőhelyei, a dolgozat végén található lelőhely-katalógusssal megegyező számozással (LÁSZLÓ 1988. I. térkép) I. Ligetes, lápos, azonális talajú és növényzetű alacsony árterek, gyakori árvízborítással II. Magas árterek, időszakos árvízi elöntéssel, a szigeteken, partokon halásztelepekkel, nyáron állattenyésztéssel III. Löszös, ármentes síkságok az állandó vagy téli szállásokkal