Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kereskényiné Cseh Edit: Adatok a Békés megyei zsidó hitközségek történetéhez

az iskolát és a tanítói lakot is. Gajdács Pál szerint az iskola felszerelése a századfordulón kielégítő volt, mivel a millennium alkalmából értékes szemléltető eszköz-állománnyal gyarapodott. 1896-ban 30 tanuló járt ide, köztük kilenc más felekezethez tartozó diák.

118 Vésztőn 1865-1923 között működött zsidó elemi iskola.

119 Egyletek A kereszténység az adakozás, jótékonykodás „szentségét" a zsidó vallástól kapta örökül. Nem csoda, ha a zsidó közösségek életében nagy szerepet töltöttek be a jótékonysági célú egyletek, amelyek vallási-kultikus, humanitárius, szociális feladatok ellátása érdekében szerveződtek. Legrégibb múltra a Szentegyletek (Chevra Kadisa) tekintenek, amelyek a betegek ellátásáról, a haldoklókról, a halottakról, a temetkezés szertartásáról, a temetők és a sírok rendben tartásáról gondoskodtak. Magyarországon a XVIII. században terjedtek el és a legnépszerűbb jótékonysági egyletekké váltak. Minden zsidó hitközségnek volt Szentegylete, amelynek megalakulása gyakran megelőzte a hitközség megszerveződését.

120 HELYSÉGNÉV

121 Év HELYSÉGNÉV Év Békés 1850 Orosháza 1835 Békéscsaba 1830 Szarvas 1839 (ortodox) (1926) (ortodox) (1879) Gyoma 1872 Szeghalom 1867 Gyula 1847 Tótkomlós 1880 Mezőberény 1851 A XIX. század második felétől már pontosan ismert a Szentegyletek működése, amelyet alapszabályokban fektettek le.

122 Az alapszabályok részletesen taglalják a halottaknak járó, temetéssel kapcsolatos szolgáltatásokat (a tetem leemelését, mosdatását, felöltöztetését, a virrasztást, a temetés lebonyolítását). Az egyes alapszabályok szabályozták a temető beosztását is, amely szerint nem lehetett bárkit bárhova temetni. A békéscsabai temetőben (1910. évi alapszabály szerint) külön helyre temették a kohanitákat,

123 az egyleti tagokat, egyleten kívülieket, a gyermekeket, a koraszülöttek és a négy hétnél fiatalabb korban meghaltakat.

124 A Szentegyletek megalakulását nem lehet az alapszabály keltezésével azonosítani, mert általában jóval hamarabb létrejöttek. A békéscsabai Szentegylet egyedülálló módon, 1929 novemberében nyitotta meg a „zsidó Aggok Otthonát", amelyet a város által adományozott telken, Tevan Rezső építészmérnök tervei alapján építettek fel, 20-22 személy számára.

125 Nem mulasztották el az idősekről való gondoskodást más pl. gyulai, orosházi stb. közösségek sem. A Szentegyletek mellett a nőegyletek is igen népszerűek voltak. Céljuk és feladatuk a szegények, főként a szegény nők segélyezése (betegek, özvegyek, árvák, állástalanok támogatása). Segítették a gyermekágyas nőket, a vagyontalan lányokat férjhezmenetelük alkalmából, és ha anyagi lehetőségeik megengedték az 94