Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kereskényiné Cseh Edit: Adatok a Békés megyei zsidó hitközségek történetéhez

elemi csapások esetében, az ország bármely részén támogatták a rászorulókat. Gyakran adakoztak hazafias és emberbaráti célokra is. A nőegyletek jövedelme a tagdíjakból, belépő tagok felvételi díjaiból, az alaptőkéből, alapítványok kamataiból, színi előadások, hangversenyek és táncvigalmak belépti díjaiból, adományokból, valamint eljegyzések, házasságok, születések és egyéb családi események kapcsán történő gyűjtésekből állt össze. Rendes tagok csak nők lehettek, de pártoló, tiszteletbeli és alapító tagok férfiak is.

126 A zsidó nőegyletek aktív résztvevői voltak településeik kulturális életének és az általuk vállalt humanitárius-szociális missziót példamutatóan látták el. A megalakulás idejét az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

127 HELYSÉGNÉV Ev HELYSÉGNÉV Ev Békés 1865 Mezőberény 1880 Békéscsaba 1863 Orosháza 1873 B. szentandrás 1893 Szarvas 1879 R gyarmat 1910 Szeghalom 1899 Gyoma 1884 Vésztő 1927 Gyula 1888 A felsorolt egyleteken kívül még számos jótékony egylet működött. Többek között népszerűek voltak a „Malbisch Arumim" szegény, izraelita iskolás gyermekeket segélyző egyletek, amelyek célja, mint nevükből is kitűnik, a nehéz anyagi körülmények között élő diákok ruhával, tankönyvvel történő ellátása volt. A békéscsabai egylet eredeti alapszabálya 1894-ből maradt fenn.

128 Békésen 1895ben alakult meg a Malbisch Arumim.

129 Békéscsabán működött még egy szegény izraelita menyasszonyokat segélyező egyesület, amely 1909-ben alakult.

130 Az 1894-ben alapított Békési Izraelita Betegsegélyző Egylet egyedüli volt a maga nemében. Pénzzel támogatta tagjait, ha hét napnál tovább tartott a betegségük.

131 A vallásos és nemzeti érzés ébrentartása és ápolása, a jótékonyság és önképzés - ezekkel a célkitűzésekkel hozták létre 1931-ben a Békéscsabai Izraelita Leányegyesületet, amely céljainak elérése érdekében hazafias, vallásos és tudományos felolvasásokat, szórakoztató és önképző jellegű délutánokat és estélyeket rendezett.

132 Kulturális céllal alakult meg 1911-ben az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) Békéscsabai Fiókja, amelynek elnöke ár. Révész Fülöp, a békéscsabai hitközségek történetének megírója, társelnöke, pedig dr. Silberfeld Jakab a tudós főrabbi volt, akinek vallástörténeti, irodalmi és publicisztikai munkásságát a Zsidó Lexikon is megörökítette.

133 1945 után a hitközségek újjászerveződésével ismereteink szerint Békéscsabán, Gyomán, Szarvason és Szeghalmon az egyleti élet is megindult. Néhány évi működés után, hitközségeikhez hasonlóan a kiépülő diktatórikus államrend nyomására ezek (is) felszámolódtak.

134 95