Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kereskényiné Cseh Edit: Adatok a Békés megyei zsidó hitközségek történetéhez

A gyulai iskola története is meglehetősen régi múltra tekint vissza. A hitközség 1858-ban Klein Júliust fogadta fel tanítónak. 1865-ben engedélyt kértek vegyes elemi iskola felállítására, és az ismert adatok szerint 1868-ban, valamint 1873-ban tanítókat is választottak. 1876-ig lényegében „zugiskola" volt, mert nem képesített tanítókat alkalmaztak. A büntetés hatására, az előírásokat betartva, törvényes, nyilvános iskolaként működött tovább. 1878-ban, tekintettel a lánytanulók nagy számára, egy kézimunka iskolát is felállítottak, ahol okleveles tanítónő dolgozott. Brody Samu 1877-től tanított a gyulai zsidó iskolában, melynek történetét is megírta.

109 1931-ben, a csekély tanulói létszám miatt végleg bezárták. Ekkor indította be magániskoláját Ritter Ferencné, 23 tanulóval. Tanteremről, a dologi feltételekről a hitközösség gondoskodott.

110 A köröstarcsai iskolát 1880-ban zugiskolának minősítették és . kép. A 'füzesgyarmati izraelita hitközség szabályzatának hitelesítése (Kat. 242.) bezárták. Hogy mikor alapították, nem tudjuk. Megszüntetését azzal indokolták, hogy Köröstarcsa csak fiókhitközség, így nem tarthat fenn iskolát.

111 Mezőberényben 1875-ben állították fel az elemi iskolát, amely 1914-ig működött. Ebben az évben hét tanerős állami elemi iskola létesült, ezért a hitközség átadta az iskolát az államnak. 1881-től magyarul tanítottak.

112 Bonyhai szerint Berényben a németek és a zsidók iskoláztatják gyermekeiket, így közülük kerül ki a legtöbb közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező ember.

113 Orosházán az 1852-ben alapított elemi iskolában kezdettől fogva magyarul tanítottak, eleinte főként vallási tárgyakat, később világiakat is. 1885-ben négy tanítóval és 160 tanulóval működött, 1931/32-ben egy tanítóval és 37 tanulóval, 1944-ben már csak 14-gyel.

114 Öcsödön 1877-1922-ig tartott fenn a hitközség iskolát.

115 Szarvason eleinte hederekbe jártak a zsidók gyermekei. 1853-ban nyitottak iskolát, de csak 1863-tól vált hivatalossá az intézmény. 1869-ben négy tanítóval működött, akiket a szülők tartottak el, mígnem a két község kimondta, hogy az iskola fenntartásához és a tanítók fizetéséhez minden hitközségi tagnak kötelezően hozzá kell járulnia. A városi hitközség kettéválása után az ortodoxok és neológok külön-külön tartottak fenn, a zsinagógáik mellett iskolát. Az ortodox iskola 1878-ban nyílt meg, majd 1884-89 között szünetelt, attól kezdve 1944-ig folyamatosan fogadta a diákokat. Ebben az évben 54 tanulója volt. A neológ hitközség iskolája is 1944-ig állt fenn, amikor is 24 tanulót foglalkoztatott.

116 A szeghalmi hitközség iskolája a zsinagógával együtt 1889-ben épült fel, de az iskolai oktatás már 1869-ben elkezdődött. A kezdetben népes iskola (egy tanítónő és két segédtanító) 1923-ban bezárt.

117 Tótkomlóson 1854-ben a hitközség megalakulásakor metszőül és tanítóul Pollák Ábrahámot választották meg. Eleinte bérelt épületben tanítottak, majd 1860-ban saját imaházuk és iskolájuk épült. 1884-ben átadták az újabb imaházát, 93