Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kereskényiné Cseh Edit: Adatok a Békés megyei zsidó hitközségek történetéhez

A megye első zsidó iskolája Gyulaváriban működött. Az 1808-as összeírás megnevezte a tanítót is Herslie Jakab személyében.

92 Az iskola a hitközség felszámolódásával együtt szűnt meg 1855-ben.

93 Békéscsabán 1840 körül működött egy magániskola, ahol héber és német nyelven tanultak írni-olvasni a kisdiákok. 1855-ben nyílt meg a nyilvános iskola, ám a négy tanítót foglalkoztató intézmény hat év múlva megszűnt. 1861-től 1865-ig ismét magániskolát működtettek.

94 Klein Móricot választották meg hitközségi jegyzőnek és tanítónak.

95 1865-ben a szolgabíró utasította a hitközséget nyilvános, rendes iskola felállítására, amelyhez államsegélyt is kaptak. Ebben az évben a hitközségi képviselőtestület iskolaszéket választott, amely négy tanítói állást hirdetett meg. A tanítás továbbra is német nyelven folyt, de tanultak a gyerekek magyarul is. Az iskola állandósításával új korszak kezdődött a hitközség életében. Mély vallásosság, testvériség és puritanizmus jellemezte azt az időszakot. Az ünnepeket mindig megtartották. A férfiak között nem volt analfabéta. Héberül olvasni és jiddisül írni-olvasni mindenki tudott és legtöbben németül is. (Anyanyelvük a jiddis volt.)

96 1877-től magyar nyelvű tanítókat is véglegesítettek. Az asszimiláció mértékét jelzi, hogy a neológ hitközség iskolájában 1929-ben a szülők anyanyelve már magyar volt, bár legtöbben beszéltek németül is.

97 A hitközség kettéválása után külön-külön iskolát tartottak fenn. A neológ iskola 1918-tól négy tanítót foglalkoztatott, majd később hármat, 120-140 tanulóval. 1929-ben 84-en, 1931-ben 87-en jártak iskolába. Még 1944-ben is működött egy tanárral és három tanulóval.

98 Az ortodox közösség iskolája 1884-ben nyílt meg 16 diákkal. Singer Manó 1884-1924 között tanítóskodott ott. 1929-ben 71 diákjuk volt.

99 1944-ben három tanítót foglalkoztattak 150 tanuló oktatására.

100 Zsidó középiskola nem működött a megyében. A diákok más felekezetűek oktatási intézményeibe jártak. A békéscsabai Rudolf Gimnáziumban a zsidó diákok aránya 1865/66-ban 20,2 %, 1875/76-ban 34,4 %, 1900/01-ben 28,8 %, 1927/28-ban 12,4 % volt, miközben népesség a város lakosságának mintegy 5%át tette ki.

101 Békéscsabán az 1930-as években működött egy jesiva (Talmud-Tóra) iskola is, amelyet a rossz higiéniai körülményekre hivatkozva 1938-ban bezártak.

102 Az intézményt az ortodoxok alapították a Luther utcában. A ház, ma is áll. A neológ hitközségnek nem volt jesivája, de a neves rabbi, Silberfeld Jakab 20 növendék számára vezetett egy héber tanfolyamot.

103 Békésen 1861-1932 között tartotta fenn a hitközség a neológ iskolát. Alapításakor kettő, 1863-tól három, az 1931/32. évben már csak egy tanítója volt.

104 Békésszentandráson 1875-ben két tanítóval indult, majd 1890-től egy tanítóval működött, azonban 1909-ben végleg megszűnt az iskola.

105 Az endrődi zsidó iskola valószínűleg 1883-1914 között állt fenn.

106 1880-ban Füzesgyarmaton is megnyílt az iskola (8. kép), de 1922-ben a csekély tanulói létszám miatt bezárta kapuit.

107 A gyomai zsidó iskolát 1875-ben alapították. Már akkor magyar nyelvű, ahová a keresztény tanulók is nagy számban jártak, jó híre miatt. Az I. világháború idején az államsegély megvonása miatt megszűnt, 1927/28-ban újraindult, de 1930ban végleg bezárt.

108 92