Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kereskényiné Cseh Edit: Adatok a Békés megyei zsidó hitközségek történetéhez

a kimondja: „Egyébiránt köteleztetnek, hogy állandó vezeték - és tulajdon neveikkel éljenek, a születendők pedig vallásuk papjai által vezetendő anyakönyvekben bejegyeztessenek."^ 1885-ben „az izraelita anyakönyvek vezetése tárgyában" a vallás és közoktatási miniszter kör- és szabályrendeletében (1924. elnöki szám) részletesen leírta az anyakönyvvezetők tevékenységét. Ismertette az anyakönyvi kerületek beosztását (országosan 465 kerületet jelölt ki).85 Az anyakönyveket az állam hivatalos nyelvén kellett vezetni. A születési, házasulási és halálozási eseteket külön, kemény táblákba kötött, megfelelő rovatokkal ellátott, hitelesített lapokon jegyezték, amelyeket szekrényben, vagy ládában zár alatt tűzmentes épületben kellett őrizni. Anyakönyvvezető legalább közép, vagy polgári iskolát végzett, feddhetetlen előéletű magyar állampolgár lehetett. A szabályrendelet szerint a rabbik „Kötelesek továbbá az anyakönyvek egy évi másodlatát saját aláírásukkal hitelesítve, a törvényeknek megfelelő alakban és hézagtalanul a következő év január 31-ig a törvényhatóságnak, megyékben a szolgabíró, városokban a polgármester útján elismervény mellett benyújtani." A Békés megyei zsidó hitközségek anyakönyveinek megmaradt másodpéldányait a Megyei Levéltár őrzi

86 (mikrofilmmásolataikat pedig az Országos Levéltár). A legkorábbi, a békéscsabai anyakönyv 1832-ből való.

87 A nemesi közgyűlés iratai között találhatók Csaba és Békés zsidó anyakönyveinek 1845-ből származó

88 másodpéldányai. 1850-től őrzi a levéltár Békéscsaba, Békésszentandrás, 1851-től Békés és Szarvas anyakönyveit.

89 A többi település anyakönyvi lapjai a későbbi időkből valók. 1895-ig, az állami anyakönyvezetés bevezetéséig tartott az egyházi anyakönyvek másodpéldányainak beszolgáltatási kötelezettsége. Iskolák A családok nagy hangsúlyt fektettek gyermekeik tanítására. A hederekben (cheder), ahol a tanterv és az oktatás módszere a tanítóktól függött, héberül tanultak meg írni és olvasni. Főként Mózes öt könyvével és azok kommentárjaival foglalkoztak. Mindez a következő iskolatípust, a jesivát készítette elő.

90 A polgári fejlődés egyik nagy vívmánya volt az általános tankötelezettség elrendelése (1868. XXXVIII. te). A zsidó iskolák egy része azonban nem felelt meg a törvény előírásainak, nem alkalmaztak megfelelő képzettségű tanítókat, nem a hitközség hanem a szülők fizették azokat. Békés vármegye közigazgatási bizottsága ezeket zugiskoláknak minősítette és bezáratta. Az anyagilag is megerősödő hitközségek az 1880-90-es évektől kezdve egyre több pénzt tudtak iskolákra fordítani (épület, felszerelés), és az iskolaszékek az alapszabályban foglalt kötelességeiknek megfelelően ellenőrizték azokat. így aztán egyre jobb hírnevet szereztek, más felekezetek tanulói is szívesen jártak a zsidó elemi iskolákba. 1930-ban 15 zsidó iskola működött a megyében, 26 tanítóval. Az oktatás színvonalát az is meghatározta, hogy míg a megyében egy tanítóra átlagosan 90 diák (országosan 62) jutott, a zsidó iskolákban a legkevesebb, 48 diák. (A legtöbb az evangélikusoknál fordult elő: 169.) Az 1925. évi statisztika szerint az ország hat éven felüli népességéből 84.8 % tudott írni-olvasni, a zsidó népességből pedig 95.9 °/o.

91 91