Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kereskényiné Cseh Edit: Adatok a Békés megyei zsidó hitközségek történetéhez

Weinckheim család által ajándékozott telken.

72 Egy év múlva ünnepélyes keretek között avatták fel a „négyszögű, kupolás épületet. Az új templomban városunk egy díszes középülettel gazdagodott" - lelkendezett a Békés tudósítója, Kóhn Dávid.

73 1910-ben nagyszabású terv alapján kibővítették és átalakították az épületet (7. kép)?^ Ekkor készült el az eredeti állapotát ma is őrző rabbi lakás is. A zsinagógát az 1960-as években átépítették, kibővítették és a városi zeneiskolát helyezték el benne. Gyomán a kezdetben használt imaház szűknek bizonyult, ezért 1869-ben egy tágasabb, korszerűbb zsinagógát építettek. Mellette állt az iskolaépület is.

75 A körösladányi építkezésről lényegében semmit sem tudunk. A Schematismus szerint 1877-ben már működött a zsinagóga76 A mezőberényiek 1884-ben határozták el, hogy zsinagógát építenek, amelyet még ugyanazon évben Kohut Sándor nagyváradi főrabbi jelenlétében, nagy ünnepség keretében 7. kép. A gyulai izraelita templom az 1910. évi átépítés után (BML. FT.) adtak át.

77 Mellette állt a rabbiház és az 1879-ben épült iskola is. Az impozáns, romantikus stílusban épült templomot 1985-ben bontották le.

78 Orosházán Rosenfeld József rabbisága alatt, ösztönzésére és a hívek áldozatkészsége eredményeképpen 1890-ben nagy ünnepségek keretében adták át a hitközségnek

79 a romantikus stílusban épült zsinagógát, amely szamárhátíves ablaknyílásaival, keleties hangulatot idézett. Békés megye egyetlen, eredeti formájában ma is fennálló zsidó temploma.

80 Szarvason a kettévált hitközség ortodox irányzata 1895-ben megvásárolt egy épületet a Kossuth utcában, amelyet imaház és iskola céljára alakítottak át. A neológ hitközség épületegyüttese a Rákóczi és Vak utca (1907-es térkép szerint) sarkán állott, amely zsinagógából, iskolából és hitközségi épületekből állt. A zsinagóga 1944-ben leégett. A megmaradt épületeket a II. világháború után több részletben államosították, majd a maradék hitközségi tulajdont 1983-ban kisajátították. Helyén ma lakótelep áll.

81 A szeghalmi zsinagóga alapkövét 1890. június 4-én tették le és ugyanezen év október 5-én már fel is avatták a 12 m hosszú, 10 m széles épületet.

82 Tótkomlóson az 1880-as évek elején vetődött fel a nagyobb méretű templom és iskolaépület iránti igény. A felszentelést 1884-ben Lőw Immánuel szegedi és Fischer Enoch makói rabbi végezte. A hitközség tagjai adományokkal segítették a templom belső berendezésének beszerzését.

83 Egyházi anyakönyvek Az anyakönyvvezetés szabályaival több törvény és rendelet foglakozott. A legfontosabbak egyike a „Zsidókról" címet viselő 1840. évi XXIX. te, melynek 3. §90