Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kereskényiné Cseh Edit: Adatok a Békés megyei zsidó hitközségek történetéhez

Zsinagógák A zsidók két legfontosabb vallási létesítménye a zsinagóga és a temető. A zsinagóga nemcsak a vallás gyakorlásának, hanem a tanulásnak is a színhelye. A héber nyelv három megnevezést is használ. A gyülekezés háza (bét hakneszet), amely a XVIII-XIX. századi nagyméretű zsinagógákat jelöli, ahol közösen imádkoztak és tanulmányozták a tórát. A nagy ünnepek alkalmával, egész napos szertartás idején a hitközség minden tagja elfért benne. Az imaház (bét tafila) ugyanezt a funkciót töltötte be, de kisebb méretű. A tanház (bét hamidras) kisebb nagyságú imaház, ahol oktatás folyt napközben. A nagyméretű zsinagógák szomszédságába építették azokat. A zsinagógák településen belüli helyét előírások szabták meg (pl. vízpartra, az adott hely legmagasabb pontján kell felépülnie), de ezt sok esetben nem tudták érvényesíteni az építtetők. Liturgiái előírás volt az is, hogy kíváncsi tekintetek ne zavarják a szertartásokat, ezért az épület ablakai nem tekinthettek szomszédos házakra.

52 A zsinagógákban a férfiak és nők nem tartózkodhattak egy helyen. A nemek elkülönítésének szabálya meghatározta a belső térkialakítást. A XIX. században a női imahely az emeleti karzaton kapott helyet. A zsinagóga épülete két fő részből állt: az előcsarnokból és az imatérből (az épület nagy belső teréből). A bejáratnál márványból, vagy fémből készült kézmosó volt a férfiak számára. Az első világháború után több helyen az előcsarnokban helyezték el az elesett hősi halottak márványtábláját. A zsinagógák belső terének legfontosabb része a tóratekercsek őrzésére szolgáló hely, a szent szekrény, a frigyszekrény volt (4. kép). Az ortodoxok, szefardok a zsinagóga közepén, a neológok a bejárattal szemközti falon őrizték. Gyakori volt, hogy falfülkébe került a frigyszekrény, amelyet díszes függöny, parohet takart. A tóraolvasás helye a központban lévő bima, amelyen a tóraolvasó asztalt helyezték el. A szertartás legfontosabb része a Tóra felolvasása volt. A Törvény, vagyis a mózesi öt könyv a zsidó vallás alapja. A pergamentekercset két farúdra erősítették. A rudak végére az askenázi zsidók tórakoronát, a szefardok sisak formát helyeztek. A tekercset selyem vagy bársony burkolatban őrizték. A Tóra olvasásakor, mivel azt nem volt szabad kézzel érinteni, tóramutatót használtak.

53 A zsidó vallásnak jellegzetes szimbólumai vannak, amelyek a zsinagógákat is díszítik. A Dávid csillag két egymásba fordított egyenlőszárú háromszög, amelyet Dávid pajzsának is neveztek. Más ókori népek is használták, de igazi szimbólum4. kép. A gyulai zsinagóga belseje az 1930-as években (МММ. FT. 40983.) 87