Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kereskényiné Cseh Edit: Adatok a Békés megyei zsidó hitközségek történetéhez

má a zsidó vallásban vált.

54 Az askenáz rítusú zsinagógák falán, tornyán szinte mindenütt megtalálhatóak. A menóra, a hétágú gyertyatartó, vagy lámpás, melyet Mózesig vezettek vissza. A biblia szerint a zsidók vezetője készíttette először a pusztai Szentély építésekor, majd ott állt a jeruzsálemi templomban is.

55 A kőtáblára Isten igéit, a tízparancsolatot vésték. Gyakran héber betűkkel vagy rövidítésekkel jelezték a tíz igét. A zsinagógák oromzatán és a templombelsőben, a frigyszekrény fölött helyezték el.

56 A megyében 1840 előtt Gyulaváriban, Békéscsabán és Szentandráson

57 működött zsinagóga. A váriak zsinagógája még 1855-ben is szerepel Palugyay Imre akkor megjelent munkájában a csabai, szarvasi és szentandrási mellett, de a népesség elköltözése miatt hamarosan megszűnt.

58 A csabaiak csak 1846-ban építettek saját templomot (ez előtt házat béreltek erre a célra).

59 A szarvasi hitközség valószínűleg már az 1830-as évek végén épített egy imaházat, majd 1856-ban a 5. kép. A gyulai zsinagóga az 1900-as évek hívek önkéntes adományaiból és a elején (МММ. 75.505.44) közösség hozzájárulásából egy újabbat. Mielőtt megalapították a hitközséget, Szentandrásra jártak szombatonként az istentiszteletre.

60 A szentandrásiaknak - e szerint is - már akkor templomuk volt. A schematizmus 1832-ben említette először meglétét.

61 A gyulai zsidók 1854-ben vásároltak egy házat hitközségi célokra (5. kép). Nagy esemény volt, amikor 1868. február 9-én a hitközség választmánya a honi zsidók egyenjogúsítása alkalmából ünnepélyt és hálaadó istentiszteletet tartott a templomban.

62 A békési zsidók legrégibb anyakönyvét - amelyet a csabai rabbi vezetett - 1845ből ismerjük. Ekkor már minden bizonnyal imaházuk is volt.

63 A tótkomlósiak 1854-ben magalakult hitközsége magánépületet bérelt imaház céljára, majd 1860-ban telket vásárolt, ahol iskolát és imaházat építettek.

64 Szeghalmon a Dévaványáról átköltözött családok alapítottak hitközséget, 1856-ban. Rabbijuknak Meisel Adolfot választották. Bizonyos, hogy ekkor már imaház is működött.

65 A mezőberényi zsidók első templomáról Bonyhai Mihály azt írta, hogy 1862ben vettek egy épületet, amelyet imaháznak alakítottak át.

66 A zsidók betelepedésével, megkapaszkodásával lezajlott az „első" templom alapítási hullám az 1840-1860-as években, amikor a megalakuló hitközségek bérelt épületekben vagy egyszerűbb imaházakban, zsinagógákban tartották istentiszteleteiket. Az 1867-es emancipáció eredményeképpen lélekszámban és gazdasági téren megerősödő megyei zsidóság zsinagóga építését nagyarányú fellendülés jellemezte, amely az 1880-as évtizedben kezdődött és az 1910-es évekig tartott. Ekkor 88