Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kereskényiné Cseh Edit: Adatok a Békés megyei zsidó hitközségek történetéhez

mentességet kaptak az orvosok, tudósok és az állandósított tanítók. A tagokat választó és részvételi jog illette a közösség által fenntartott vallásos, rituális és jótékony intézmények tevékenységében. A hitközségi tagok kötelességeihez tartozott az egyenes és pótadók, valamint illetékek fizetése. Ez alól felmentették a vagyontalanokat, a tanítókat, a hitközségi hivatalnokokat és szolgákat. A képviselőtestület egy elnökből, egy alelnökből és huszonhárom bizottsági tagból állt, akiket három évre választottak. A tanintézetek felügyeletét iskolabizottság (iskolaszék) végezte. A zsinagóga ügyeinek intézésére két templomatyát választottak. A testületi tagok ingyen végezték vállalt feladataikat. Ok felügyelték és igazgatták az egyházi ügyeket, a helyi vallásos és rituális intézeteket (zsinagóga, temető, kóser mészárszék, sütöde, fürdő stb.), a hitközségi iskolát, a jótékony egyleteket és a jótékonysági akciókat. Munkájukat segítette az adókivető, valamint a számlákat felülvizsgáló bizottság. Minden közgyűlésükről szabályos jegyzőkönyvet kellett vezetni. Az elnök az egész közösséget képviselte a közigazgatási és jogi ügyekben. A hitközség fizetett alkalmazottja volt a rabbi, a jegyző, a kántor, a tanítók, a tanítónők, a metsző és a hitközösségi szolgák. Az alapszabály részletesen rendelkezett a hitközség által alapított és fenntartott tanintézetek, valamint egyletek működéséről és felügyeletéről.

44 Az ortodox hitközségek alapszabályai annyiban különböztek a neológokétól, amennyiben vallási rítusaikban a hagyományokhoz szigorúan ragaszkodtak. Céljuk, hogy az összes vallási, közművelődési és jótékonysági intézményeket az országos törvények, joggyakorlatok és a Sulchan Aruch értelmében tartsák fenn. Csak a hitközség működtethette az alábbi intézményeket: - Templom (zsinagóga), imaház. (A békéscsabaiak kimondták, hogy a templom berendezésének olyannak kell lenni, hogy az az ortodox rítusnak és az „askenáz"

45 szokásnak megfeleljen. Leszögezték, hogy ha igény van rá a szefárd szertartásnak megfelelő imaházat is berendezhet a hitközösség.)

46 - A hitközség kötelessége anyakönyvvezető-rabbit (esetleg rabbihelyettest) alkalmazni. - Metsző (sakter), előimádkozó, kántor alkalmazása szükséges. - A rituális fürdő (mikve) fenntartása elengedhetetlen.

47 - Talmud-Tóra

48 vallásos iskola fenntartása, valamint felekezeti elemi iskola működtetése szükséges. - Metszés és kóserhús

49 biztosítása. - Pászka

50 (húsvéti kenyér) sütése. Magánimaházakat nem alapíthattak. Azonban halálesetkor a 30 napos főgyász idejére az elhunyt házában az elöljáróság engedélyezhetett „minjánt", vagyis közös imádkozást. Ezeknek minden esetben az volt a feltétele, hogy legalább tíz, 13. életévét betöltött férfi legyen jelen. A hitközségi tagok jogait illetően a hagyományokhoz ragaszkodás egyik ősi példája a nők választójogból való kizárása. Nem választók és választhatók azok sem, akik házasságukat nem a „Sulchan Aruch" vallási törvény szerint kötötték meg. Az alapszabály részletesen szabályozta a képviselőtestületnek és bizottságainak, valamint az elöljáróságnak kötelességeit és jogait, a rabbi és rabbihelyettes választásának feltételeit, valamint a közösség gazdasági tevékenységét.

51 86