Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kereskényiné Cseh Edit: Adatok a Békés megyei zsidó hitközségek történetéhez

főt írtak össze.

8 A népesség növekedése a napóleoni háborúk idejének konjunkturális időszakára tehető. Az 1808-as összeírás már komoly növekedésről tudósít. Váriban 90-en, Szentandráson 22-en, Szarvason hárman éltek. Váriban a források már megkülönböztették a bírót, a tanítót és a sachtert (rituális metsző) is.

9 Az 1828-as összeírások az zsidókat hazátlan zsellérnek és házaló kereskedőknek jelölték. Kész áruval és nyers termékekkel (gabona, dohány, bőr, gyapjú) kereskedtek, földesúri regálékat (kocsma, mészárszék) béreltek. Türelmi adójukat az udvari kamara utasítása alapján a szegedi és aradi sóhivatalba fizették.

10 Bár a zsidóság lélekszáma jelentősen megnőtt erre az időre, de országos összehasonlítást tekintve megállapítható, hogy a megye továbbra sem vonzotta különösebben a letelepedni szándékozókat. Míg az országban (1830-ban) 203.220 fő (a népesség 2.3 %-a) élt, a 131.162 lelket számláló megyében (1827ben) számuk mindössze 172 (0,13 %) volt.

11 Az 1830-as évekig Várin és Szentandráson kívül még Csabán, Orosházán, Gyomán, Békésen és Öcsödön telepedett le zsidó népesség az egyházi összeírások adatai szerint.

12 Fényes Elek 1839-ben megjelent müvében Szentandráson 130, Orosházán 15, Csabán 110, Váriban 17 izraelitát jegyzett fel. Szerinte a megye 140.863 népességéből 290 lélek, a lakosság 0,2 %-a lehetett zsidó. Országos arányuk ekkoriban (1840) 2,5 % volt.

13 Az 1840. évi XXIX. te. megnyitotta a letelepedni szándékozó zsidó lakosság előtt (a bányavárosokat kivéve) az ország valamennyi településének kapuját (1. kép). Megszűnt a gyulai uradalom letelepedésüket akadályozó tilalma is.

14 Ugrásszerűen növekedett lélekszámuk. 1850-ben országos részesedésük 3,7 %, és a megyei arányuk is elérte a 0,9 %-ot.

15 Az 1870-től elindított, statisztikai szemléletű népszámlálás adatai a korábbiakkal ellentétben már pontosnak tekinthetők. Ev ÖSSZIZRAELITA BÉKÉS MEGYEI IZR. LAKOSSÁG NÉPESSÉG MEGYE NÉPESSÉG FŐ FŐ % FŐ FŐ % 1869 11.215.555 510.389 4,6 212.973 4789 2,2 1880 13.749.603 624.826 4,5 229.757 6255 2,7 1890 15.162.988 707.961 4,7 258.386 7189 2,8 1900 16.838.255 831.162 4,9 278.731 7358 2,8 1910 18.264.533 911.227 5,0 298.710 7444 2,5 1920 7.980.143 373.310 5,9 311.109 7171 2,3 1930 8.688.139 444.567 5,1 330.656 6701 2,0 1941* 13.653.296 725.007 5,3 338.974 5793 1,7 1949 9.207.033 133.862 1,5 339.949 1545 0,5 *A korabeli Magyarország népességének adatai A második világháborúig az országos aránytól messze elmaradva a megyében 2-3 % - os volt a zsidó népesség aránya.

16 Az 1920-tól megfigyelhető népességcsökkenés elsődleges oka az, hogy a trianoni új határ periférikus helyzetbe szorította a vármegyét, elvágva tradicionális gazdasági kapcsolataitól, amelyek a lehetőségek beszűkülését eredményezte. 82