Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kereskényiné Cseh Edit: Adatok a Békés megyei zsidó hitközségek történetéhez

Mintegy másfél évszázadot ívelt át a békési zsidó hitközségek története, amely a XVIII. század végén vette kezdetét és a XX. század közepén zárult le. A második világháború súlyos veszteségei után újjászerveződött közösségek a kedvezőtlen politikai és gazdasági viszonyok miatt lassan feloszlottak. Tagjaik elhagyták a vidéki településeket, Budapesten vagy még távolabb, a határokon túl keresve boldogulást. A zsidóság lélekszáma A török kiűzése, a pestis, a kuruc háborúk következtében a megye szinte minden települése elpusztult, a népsűrűség nem érte el 2 fő/négyzetkilométert. Az újranépesülő vármegyében az uradalmak elképzelései és a gazdasági viszonyok határozták meg a betelepülés mértékét. A zsidó népesség növekedése a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan haladt. A vármegye területének 4/5-ét kitevő gyulai uradalom birtokosai 1840-ig ellenezték a zsidók betelepedését. Ezért azok a közeli Várit (Gyulavári) „ülték meg". A kétegyházi és a szentandrási uradalom birtokosai nem gördítettek akadályt a letelepedni szándékozók elé. Az 1720-as országos összeírás adatai is azt mutatják, hogy nem ez a vidék vonzotta a „mózeshítűeket". Noha Acsády Ignác számszerű adatait ma már erős kritikával használhatjuk (a közel 2,6 milliós lakosságszámmal szemben 3,9-4.1 millióra becsülik az össznépességet), de az arányok mindenképpen jól tükrözik az állapotokat. Míg az ország lakosságának 0,45 %- a volt zsidó népesség, ez az arány Békés megyében 0,03 % -ot tett ki.

1 1728-ban, egy helytartótanácsi leiratra, amely a megyebeli zsidók összeírását rendelte el, a megye válasza az volt, hogy egy Salamon nevű sör- és pálinkafőző él itt mindössze, az is Gyulán.

2 Az 1735-3 8-as összeírás is csak egy szeszfőzéssel foglalkozó családfőt jegyzett fel, aki Ausztriából érkezett. Évtizedekig csak a Harruckern uradalomban a földesúri regálét bérlő zsidók éltek a vármegyében.

3 Az elkövetkező évtizedekben is véletlenszerű, szórványos betelepüléssel találkozunk. 1746-ban Váriban hatan laktak,

4 de 1770-ben csak 2 családfőt írtak össze. Moyses Pair és Moyses Dávid, az Arad megyei Simándról érkeztek.

5 A vármegye népessége ekkor már meghaladta a 40.000 főt.

6 1792-ben már Békésszentandráson is megjelent egy zsidó kocsmáros.

7 Hét év 1. kép. A gyulai zsidók saját kezű aláírámúlva Váriban 15, Kétegyházán egy család- sai 1857-ből (Kat. 240.) 81