Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Táborszky László: Evangélikusok a Körösök vidékén

művész által tervezett orgonát, amelyet később többször korszerűsítettek. A szószék és a mellette lévő stallum copf stílusban készült. A templom belső kialakítása copf, az utólagosan épített karzat klasszicista stílusú. Az oltárkép az utolsó vacsorát ábrázolja, készítője Pesku József. Az orgona díszítését Dunaiszky Lőrinc végezte. A kegyszerek, úrvacsorai edények, templomi textíliák különböző időből származnak. 1744-ből való az első anyakönyv, mely fontos kútforrás. A többnemzetiségű Békés megyében az orosházi evangélikus gyülekezet egynemzetiségű, tagjai magyarok, akiknek ősei hitükért készek voltak elhagyni a Dunántúlt. A gyülekezetnek országosan ismert papjai voltak, így pl. Székács József (1809-1876) aki, személyes kapcsolatban állt Kossuth Lajossal. A Habsburg elnyomás idején igyekezett a nemzeti öntudatot ébren tartani. Az ország papjának nevezték. О volt az első pesti magyar lelkész, később pedig püspök (9. kép). Győry Vilmos (1838-1885) szintén országos hírű lelkész, költő, műfordító, a MTA levelező tagja volt. Sok nyelvből fordított. Veres József (1851-1913) hosszú ideig esperes és országgyűlési képviselő volt. A lelkészeken kívül említésre méltók továbbá: Czetter Sámuel (1765-1829) rézmetsző, aki Békés 8. kép. Az orosházi vármegye első nemzetközi mércével mérhető evangélikus templom művésze. Orosháza szülöttje az író, politikus Darvas (

EFM- Ladics-gy.) József (1912-1963) egy időben a Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelője volt. Erősen kötődik a városhoz, illetve a gyülekezethez Szokolay Sándor, a neves zeneszerző. Az egyházközségnek számos népiskolája és egy gimnáziuma volt, amelyeket államosítottak. A rendszerváltozás után előbb óvodát, azután általános iskolát, majd gimnáziumot létesített a gyülekezet. PUSZTAFÖLDVÁR - A több ezer éve lakott, de a történelem viharaiban elpusztult település helyén, a XIX. század közepén létesült. A század végén már több, mint két és félezer lakosa volt, miután Orosházáról sokan idetelepültek. Az evangélikus gyülekezet 1861-ben vált önállóvá. Szép temploma 1913-ban épült Dvoracsek József tervei szerint. SZARVAS - Békés megye második legnépesebb gyülekezete. 1722-ben a városalapítók egyben gyülekezetalapítók is voltak. A békéscsabaihoz hasonlóan Szarvason is kezdetben vályogfalú templomot építettek. A város arculatát meghatározó Ótemplom építését 1786-ban Tessedik Sámuel szervezésében, irányításával kezdték és végezték. A tervező Kümnacb Lajos pozsonyi építész, a kivitelező pedig egy pesti építész, Krauski volt. Ez az építkezés is nagyon sok munkát és áldozatot kívánt, mert ez a templom egyike az ország legnagyobb evangélikus templomainak. Tessedik a Felvidékről hozatta a faanyagot. A tutajoknak összeállított farönköket a Tiszán úsztatta Csongrádig, majd a Körösön Szarvasig. A templomról Kristóffy György szarvasi tanító feljegyzéseiben ez 35