Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Táborszky László: Evangélikusok a Körösök vidékén

9. kép. Székács József evangélikus püspök (KARÁCSONYI 1896. I. 404.) olvasható: „hosszúsága 22 öl, szélessége 10 öl, falainak vastagsága 1 öl. A belső térség szépen és rendesen van kialakítva, az oszlopok szubsztilisek, ...a padok szépek és erősek, Dindrin asztalos készítette ... az oltár délnek áll, puhafából mesterien megalkotva, vöröses-sárgás festékkel úgy van befestve, mintha márvány lenne. Középen áll a szószék, jól látható." Középen bibliai témájú, fából faragott relief, Jézus példázatát ábrázolja a terméketlen fügefáról. Szarvason a millennium évében, 1896-ban kezdték építeni a Francsek Imre által tervezett romantikus stílusú kereszthajós templomot, s a következő évben szentelték fel. Ma Újtemplomnak nevezik. A szarvasi egyházközségnek sok jeles papja és közéleti személyisége volt. Közülük csak néhányra emlékezünk itt: Markovitz Mátyás (1707-1762) kitűnő szervező volt. A Pest-Békési Egyházmegye esperesévé is megválasztották. О vezette be az anyakönyvezést. Tessedik Sámuel (1742-1820) Szarvas legismertebb, leghíresebb lelkésze, a békéscsabai Kistemplomot építő id. Tessedik Sámuel fia. О építette fel a napjainkban róla elnevezett Ótemplomot. Széles látókörű, sokoldalú, nagyon tevékeny ember volt. Sokat tett népe szellemi és anyagi felemelkedéséért. 1780-ban Gyakorlati-gazdasági és szorgalmatossági iskolát létesített, amelyben könyvtárat, tanműhelyt és tangazdaságot szervezett. Meghonosította az akácot és a lucernát. Mindezt a tevékenységet gondos lelkipásztori munkája mellett végezte. Ballagi Mór (1818-1898) teológus, nyelvész, szótáríró, az MTA tagja. Vajda Péter (1808-1846) a szarvasi evangélikus gimnázium kiváló tanára. Verseket, elbeszéléseket és regényt írt. A Természettudományi Társaság titkára. Erkölcsi beszédeket is tartva oktatta a népet. Greguss Ágost (1825-1882) esztétikus, a pesti egyetem tanára, az MTA tagja. Részt vett a szabadságharcban. Világos után börtönbe zárták. Verseket, meséket is írt. Sokat fordított franciából és angolból. Melich János (1872-1963) Szarvason született. Európa szerte ismert nyelvész volt. Kutatta és feldolgozta a magyar nyelv német és szláv jövevényszavait. Gombocz Zoltánnal együtt, majd annak halála után egyedül szerkesztette a Magyar Etymológiai Szótárt. Ruzicskay György (1896-1993) művészi tanulmányait Münchenben kezdte, Olaszországban folytatta. Később Párizsban is élt és dolgozott. Szinte az egész világon megfordult sikert aratva, végül visszatért Szarvasra. Szarvast nem ok nélkül nevezték a Körösparti Athénnek. Az evangélikusoknak gimnáziumuk, tanítóképzőjük, és 24 elemi iskolájuk volt a II. világháborút megelőzően. Az evangélikus egyház árvaházat is létesített és fenntartott. Jelenleg is mindkét gyülekezetnek vannak szeretetotthonai. Reményeink szerint hamarosan újra lesz általános iskolájuk. 36