A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Mesterházy Károly: A gepidák kereskedelme és népi kapcsolatai

összes körülményt: mely korszakról, mely területről van szó, ahol az idegen tárgyak előfordulnak, mi lehet az új környezetbe való kerülésük útja, útvonala, milyen történelmi feltételek segítik vagy gátolják a kapcsolatok kibontakozását, stb. A régészeti anyag etnikus értelmezésének legbiztosabb kiinduló pontja az írott források elemzéséből, a történeti adatok segítségével történhet.

5 Különösen áll ez a Kárpát-medence III—V. századi népeire, akiknek esetenként alig különbözik anyagi kultúrája egymásétól. Ma már talán eljutottunk arra pontra, amikor a gepida történelem egyes térszíneit el tudjuk különíteni, ezek változásait korszakokhoz tudjuk kötni, az egyes térszínekre jellemző régészeti kultúra jellegzetességeit és változásait az időben meg tudjuk különböztetni, legalábbis nagy vonalakban. A három rokon nép: a keleti és nyugati gótok, valamint a gepidák Visztula-torkolat vidéki őshazájában, amelyet természetesen egy még korábbi, Jordanes szerint skandináviai őshaza is megelőzött, újabban az ún. Wielbark-kultúrát szokták közös művelődésükként megjelölni. Erre a kultúrára jellemző néhány tárgy már a Kr. utáni I. század végén, vagy az I—II. század fordulóján eljut a Kárpát-medencébe. így Veresegyházán egy előkelő szarmata asszonynak két olyan ún. pajzsos végű (1. kép) ezüst karperece volt, amilyenek a Visztula torkolata vidékén gyakoriak ebben az időben. Ugyanilyen jellegű karperecek kerültek elő Gelejről, és állítólag Szatmárról.

6 Valamennyi a kereskedelem révén jutott el a szarmatákhoz és szomszédaikhoz. E karperecek, azonban nem állnak önmagukban. A Visztula torkolatvidékével fennálló kereskedelmi kapcsolatok útján jutott el hozzánk akkor is, és később is a borostyán, akár mint nyersanyag, akár gyöngy alakban, mint feldolgozott áru (2. kép 1), vödör alakú csüngők, stb. De ezek a tárgyak legfeljebb a régi Gepidia területéről érkezett árunak tarthatók. A másik irányba, a gepidákhoz irányuló forgalom árucikkei ma még nem különíthetőek el a többi rokonnép importjától. A gepida történelem következő helyszíne nagy valószínűséggel már a Kárpátmedence valamely erdős-hegyes, zordon vidéke. Azért mondjuk, hogy nagy valószínűséggel, mert e tekintetben még a magyar kutatók körében sincs teljes egyetértés. A lengyel régészek egy része is másként vélekedik. A kérdés az, hogy Dácia provincia feladása (270) után az új hódítók, illetve az újonnan elfoglalható területek igénylői közül a gepidák a Kárpát-medencébe nyomulva itt is maradtak, vagy vereséget szenvedve a nyugati gótoktól, kivonulni kényszerültek-e Észak80 1. kép. Visztula vidéki karperec Veresegyházról