A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Cseh János: Kutatások gepida települések régészeti nyomai után Kengyel területén (1990–1995)

gyakkal, szövőszék-nehezékekkel, orsógombbal, fenőkővel és számos egyébbel gyarapítottam. FÖLDBE ÁSOTT LAKÓHÁZAK, GÖDRÖK, ÁROKRÉSZLETEK, FAZEKASMŰHELY (KENGYEL-PART-I.) A Kengyel környéki archeológiai munkálatok legjelentősebb lelőhelyén az 1993-as esztendő tavaszán (március-május) tett ásatások igen sikereseknek, gyümölcsözőeknek bizonyultak, mind az objektumfajtákat, mind pedig a leletanyagokat tekintve. Az első napokat egy földbe ásott aljú, viszonylagosan mély ház gödrének a kiásása töltötte ki. Középméretű, téglalap formájú, nyugat-keleti hosszanti tengelyű volt, középvonalában valószínűleg három cölöpnyommal. Olyan leleteket tartalmazott (vö. néhány sorral lejjebb), amelyek alapján lehetetlennek tűnt eldönteni, hogy a bepecsételt és a kiöntőcsöves keramika korába vagy az azt megelőző periódusba sorolandó-e. A betöltődésből ugyanis néhány szép, benyomkodott/bepréselt mintákkal ékített edénytöredék bukkant elő, s emellett még kiöntőcső-fragmentumok is. A besimított díszítés példái sem maradhattak el. A szemcsés, zömmel fazékanyagnál föltűnt a barázdáltság és a befésült hullámvonalköteg. Az ún. apróleletekre térve át, legfontosabb volt egy bronzfibula előkerülése. Találtam egy vaskarikát és több más vastárgyat, ahogyan bikónikus orsógombot és kúp alakú nehezékeket is. A malomkövek sem hiányoztak. Gondosan igyekeztem gyűjteni a halcsontokat, mint a gepida telepkutatásban eladdig mostohán kezelt oszteológiai anyagot. Úgy, miként a díszkeramika darabjai a VI. század közepére látszottak keltezni a házat, az agancsanyag épp egy jó fél évszázaddal korábbi periódusra. Ennek a keleti germán épületmaradványnak a feltárását néhány kisebb, kevésbé jelentős telepobjektum (házrészlet, árok, mélyedés) kibontása és dokumentálása követte. Ezeket magam mögött hagyván olyan szelvényben dolgoztam, melynek két legfontosabb objektuma, éspedig szuperpozícióban - tehát egymásba ásottan - egy hun kori fazekasműhely és („fölötte") egy néhány évtizeddel későbbi gödörház volt (11-12. kép). 11. kép. Egymásbaásott korai népvándorlás kori objektumok foltjai az agyag altalajban (Kengyel-part-L, 1993. évi С és G objektum) 12. kép. Kengyel-part-I. Az előző képen látható elszíneződések a kibontást követően: gödörház és korábbi, hun kori fazekasműhely (C és G objektumok) 70