A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Cseh János: Kutatások gepida települések régészeti nyomai után Kengyel területén (1990–1995)

13. kép. A Kengyel-parti település-ásatás emlékanyagából: egy IV-V. századi, kerek gödör maradványa (Kengyel-part-L, 1993-R objektum) Az edénykészítő műhely, leglényegesebb elemeit véve, teljes terjedelmében az utókorra maradt. Nyugati oldalán feküdt a (sajnos) rostély nélküli kemence, a keletin a félig szögletes, félig kerekded munkagödör. A kuptor alapkörvonalában csepp alakhoz hasonlított leginkább, közepén a támasztó-, illetve szétválasztó fallal. Benne, nagy örömömre ritka leletek, vaseszközök hevertek: vassarló, hoszszűkás szerszám és korongszerű tárgy - az utóbbiak rendeltetése kérdéses. Külön megemlítjük még, hogy a kemenceszáj mellett kis szemetesgödör helyezkedett el. A gölöncsérműhelyben a tipikus késő római kori edényanyagot (tálak, fazekak stb.) bronz pipereeszközök (?), egyéb bronz és vas tárgyak, csont tűtartó, orsógomb, halcsontok (állatcsont) egészítették ki. Az eme objektumot vágó, már kora Meroving-kori gödörház egyszerű konstrukció volt: csak egy oszlopnyomot leltem. Az átlagos nagyságú, szögletes gödörben ugyanakkor eléggé kiadós mennyiségű lelettömeget gyűjtöttem: bronz és vas töredékeket, csont-/agancslemezeket, szövőszék-nehezékeket, hogy csak egy-két dolgot említsünk. Kuriózum volt egy cseréptalp („kandeláber") és egy kettős, duplán bikónikus orsógomb - de csak hogy meglepje a hagyományos formák szériáihoz szokott régészt. Néhány nem igazán markáns házmaradvány és verem föltárásával fejeződött be itt a tavaszi ásatás. Az 1993. évi régészeti kutakodások is hoztak számomra újdonságokat: így példának okáért olyan IV-V. századi telepjelenséget, melynél nyomban fölvetődött, hogy ezen a helyen esetleg 14. kép. Egy szabadban álló, kör alakú sütőkemence és a hozzákapcsolódó munkagödör részlete (Kengyel-part-L, 1993-V objektum) felszíni épület állott egykor. A padlónyomok, azok mérete, az ebbe beleégett tűzhelymaradványok indítottak arra, hogy ezt föltételezzem. Ennek a különleges településjelenségnek a dokumentálása előtt és után egy-két gödörház, szabadtéri kemence és egyszerű vermek (13. kép) feltárása adott munkát. Valamennyit a hun korra kelteztem. Egy földbe-ásott épületalap fölszínre hozása olyan nehézségekkel járt, hogy végül is csupán durva rekonstrukciós rajzot tudtam róla készíteni. Mindamellett járószintjén középen világosan megfigyelhettem valamilyen kisebb 71