A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Gallina Zsolt: A gepidák hitvilága

és összefonódott a politikai szervezettel. Az arianusok önmagukat magasabb rendűnek tartották a legyőzött katolikusokkal szemben. A gót nyelvű Szentírást propagandaeszközként használták a többi rokon nyelvű nép között.

44 A keleti gótok, a nyugati gótokkal való szoros kapcsolatuk hatására, a IV. században vették fel az arianizmust és népi mivoltuk megszűnéséig megmaradtak abban.

45 A herulok a VI. század elején részben pogányok, részben katolikusok, illetve arianusok voltak. 508-512 között nagyobb számú, ariánus herul menekült a gepidákhoz, miután a langobardok legyőzték őket. A katolikus herulok ellenben a langobardokhoz csatlakoztak. A nép pogánynak maradt, nagyobb része visszatért északi őshazájába.

46 A szomszéd pannóniai langobardok utolsóként vették fel Wulfila vallását és legtovább őrizték, miután az uralkodóréteg egy része már katolikussá vált. A langobard história (Paulus Diaconus: História Langobardorum) szerint az arianizmussal 488 után „Rugilandá"-ban ismerkedtek meg, térítőik rugi maradványok voltak.

47 Az ariánusokat később a legyőzött szvébek, a katolikusokat a provinciális pannóniai lakosság erősítette. Az arianizmussal Pannónia Saviában és Secundában ismerkedhettek meg. Az arianizmus kibontakozásával valószínűleg Alboin trónra jutása és a bizánci szövetség felbomlása (565-566) után lehet erőteljesen számolni.

48 Ez nem volt véletlen, hiszen valláspolitikájuk, más germán népekhez hasonlóan, így vált Bizánc és az alávetett, egykori provinciális lakosság elleni tudatos ideológiává.

49 Ezek alapján feltehetően léteztek belső, germán ariánus missziók, melyek e tanokat terjesztették a germán népek között is.

50 A gepidákhoz a nyugati gótok, a fent említett herulok (főleg Sirmium környékén) és esetleg a langobardok felől érkezhetett ariánus térítés. Ennek némiképp ellentmond, amiről Prokopiosz írt, hogy 547-548-ban a bizánci udvarban tárgyaló langobard követség szerint ők „...mi kezdettől fogva a Ti hiteteket követjük..." vagyis eredendően katolikusok voltak.

51 A keresztény kultuszforma sokszor még a germánok által meghódított területeken is továbbélt. Ez nagyban befolyásolta a germán népek vallási életét. így volt ez a Pannónia közelében élő gepidákkal is. Pannóniában Scarabantiában, Lauriacumban, Savariában, Gorsiumban, Sopianaeban és Pannónia Secundában létezett egyházszervezet a rómaiak kivonulása után. Feltehetően létezett egyfajta keresztény szubsztrátum Attila és a keleti gótok uralma alatt is. A korai sirmiumi ariánus és a későbbi ortodox katolikus egyháznak nagy kisugárzása lehetett a germánok felé. Mellette Bassianaeban működött virágzó egyház a VI. században. Pannónia Secunda katolikus metropolitája itt székelt I. Justinianus (527-565) alatt.

52 A gepidákat a IV-VI. század folyamán folyamatosan érték a kereszténység térítő impulzusai. Ők a kereszténység ariánus eretnekségével találkoztak. A germán népek missziói mellett a birodalom belseje felől is téríthették őket. A arianizmusukról több írott forrás tájékoztat bennünket. A VI. század közepén írta Jordanes, hogy a gepidákat, vizigótokat és osztrogótokat Valens császár vezette az ariánus hitre: „Sic quoque Vesegothae a Valente imperatore Arriani potius quam Christiani effecti. De cetero tam ostrogothis quam Gepidis parentibus suis pro affectionis gratia euangelizantes huius prefidiae culturam edocentes, отпет ubique linguae huius nationem ad culturam huius sectae invitaverunt."™ Ezek alapján feltételezhetünk azonban egy a birodalom belseje felől érkező, IV. századi ariánus missziót is. Ennek központja Sirmiumban lehetett. E város ugyanis ariánus központ volt II. Constantius és Valens császár alatt. Sőt 351-ben egy az arianusok és ortodoxok egységesítését célzó zsinatot tartottak Sirmiumban. Az itt 100