A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)
Gallina Zsolt: A gepidák hitvilága
levő ariánus egyház nagy hatást gyakorolt a környező germánokra. Sirmiumban még a hun uralom alatt, sőt később az osztrogótok és a gepidák alatt is volt keresztény püspökség 582-ig. Emellett Mursában és Singidunumban is volt ariánus püspökség. 54 A gepidák ariánus eretnekségére utal az 547-548. évi langobard követség a bizánci udvarnál, ahol a követek az ő katolicizmusukkal szemben a gepidák arianizmusát állították. 55 Az ariánus keresztény térítés a római életmód egyfajta elfogadása is volt, mely főleg Sirmium környékén valósult meg. így nem volt véletlen, hogy 536-ban ariánus keresztény gepida püspökség is létrejött Sirmiumban. Ariánus keresztényekkel főleg Sirmium környékén számolhatunk. Thrasarich sirmiumi ariánus püspök volt az, aki a királyi kincseket Konstantinápolyba menekítette a végső bukás idején (567) . 56 A gepidák ariánus eretnekségéről még viszonylag késői forrás is megemlékezett. A X. században Pillgrim passaui püspök a pápának írt levelében említette, hogy a rómaiak és a gepidák óta hét püspökség volt Kelet-Pannóniában (Sirmiumban) és Moesiában. A gepida püspökök közül azonban csak Thrasarich neve maradt fenn. 57 A gepida ariánus püspökség léte mindenesetre a kereszténység előre haladott stádiumát jelentette bizonyos gepida területeken és körökben. A POGÁNYSÁG ÉS KERESZTÉNYSÉG SZINKRETIZMUSA A történeti adatok szerint tehát a gepida nép wulfilai ariánus volt a VI. században. Ugyanakkor a sírok tele vannak pogány és egyéb mellékletekkel. A kereszténységre utaló jelképek és szimbólumok az V. század második felétől mutathatók ki, főleg a bizánci tárgyaknál. Ez társadalmi megoszlást is tükröz, hiszen a keresztény jellegű tárgyak a gazdag, nemesi sírokban tűnnek fel általában. Ez nem volt véletlen, hiszen az igehirdetés célpontjai nem a kisemberek, hanem a gazdagok voltak, így nyerhette el az egyház a gepida főemberek támogatását. A germán népek többségénél a keresztény vallással való érintkezésnél vallási szinkretizmus alakult ki, ahol szoros kapcsolatba kerül(het) egymással a régi és az új vallás. 58 Ennek az volt az oka, hogy a gepidák az V. században a kettős vallás állapotában voltak. A régi és az új vallás között nem volt éles határ. Az ősi hitvilág összeegyeztethető volt a kereszténységgel. A keresztény vallás elemeit azonosítani igyekeztek a pogány hitvilággal. Mint láttuk a régi panteon egy része megfeleltethető volt az Atya és Fiú képzetével. Ennek következtében kereszténységük még igen felületes volt. Igazi és tiszta hitbeli meggyőződést még alig tartalmazott. Ráadásul az arianizmus ott terjedt el, ahol a germánok római területen állandóan megtelepültek. Nem a szellemiség, hanem a római kultusz és életforma elfogadása volt a fontos számukra. A kereszténység átvétele lépés volt a birodalom felé, főleg a foederati arisztokráciánál. A kereszténység szervezeti formáit csak a Római Birodalom területén vették át a barbár keresztények. Kereszténynek, ezen belül katolikusnak vagy ariánusnak, vagy pogánynak lenni politikai állásfoglalás is volt. Az ariánus hit válaszfal volt a germán hódító és a katolikus alattvaló között. így biztosította ez e népek kollektív mi-tudatát a katolikus rómaiakkal szemben. 59 Ennek megfelelően a gepidák V-VI. századi régészeti hagyatékában a pogánykeresztény jelképek egyfajta szinkretizmusa figyelhető meg. A Szentes-Nagyhegyen feltárt temető 84. sírjában nyugvó halott övén eredetileg bőrdarabokkal összefogott 101